A magyarok most először mondtak nemet
Első alkalommal szavazott nemmel valamely EU-jogszabály elfogadásakor a magyar delegáció, midőn jelenlegi formájában elutasította a schengeni határvédelmi kódexet. A magyar kormány várhatóan két hónapon belül dönt arról, hogy egyelőre kitart-e az uniós jogot sértő nemzeti gyakorlata mellett. Juhász Gábor belügyi államtitkár szerint a legsúlyosabb problémát az jelenti, hogy a harmadik országból érkező beutazóktól napi keretösszeg meglétét követelik meg – ami felszorzódik a tartózkodási napok számával –, szemben a mai magyar gyakorlattal, amely beutazásonként ezer forint meglétét várja csak el.
A jogszabály életbelépését a magyar álláspont nem befolyásolja, mivel minősített többséggel születő döntéshozásról volt szó, amelyben a magyarok mellett egyedül Szlovénia jelzett – tartózkodás formájában – különvéleményt. Juhász véleménye szerint megéri – rövid távon jogsértési eljárást is felidézve – az eddigi gyakorlatot folytatni. Az eljárás ugyanis mintegy egyéves átfutási időt feltételez, amely alatt jó eséllyel a magyar szempontból leginkább problematikus Románia az unió tagjává válhat. „Nem arról van szó, hogy végleg elutasítjuk a jogszabályt, hanem hogy előre bejelentett módon késleltetve hajtjuk csak végre” – mutatott rá ennek kapcsán Juhász.
Kezdeti magyar ellenvélemény mellé zárkózott fel további tizennégy ország magasabb vízumdíjak kapcsán is. Az ellentábornak sikerült elérni, hogy elhalasztották a döntést a vízumdíjak radikális (60 euróra történő) emeléséről. Juhász szerint elfogadhatatlan, hogy amíg Oroszország és Ukrajna 35 eurós tarifát élvez, más, kisebb államok – így EU-perspektívával is rendelkező nyugat-balkáni országok – ennek közel dupláját fizessék. Magyar részről fontos eredményként értékelték, hogy sikerült elérni: a témát – éppen annak „szomszédságpolitikai” felhangja miatt – az EU külügyminiszteri tanácsa is tárgyalja majd. (FGy)
