Alakulóban a vállalkozók bankja
Tárcaközi bizottság jön létre a vállalkozásfejlesztés finanszírozási intézményrendszerének átalakítására – jelentette be Kóka János gazdasági miniszter a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-nél tartott tájékoztatón. Az ezt koordináló személyes megbízottját napokon belül kinevezi – tette hozzá. A miniszter a több tucat intézmény összevonásától egymilliárd forintnál is nagyobb megtakarítást vár, ezt a vállalkozásoknak adják. A vállalkozók bankja létrehozásának menetrendje egy hónapon belül elkészül.
A gazdasági tárca vezetője bejelentette, hogy megszületett az MFB 25. fejlesztési tőkefinanszírozása. A bank 3,2 milliárd forintos beszállásával 49,99 százalékos részesedést szerez az Európai Építő Zrt.-ben. A társaság az előzetes adatok szerint az elmúlt évet 80-100 millió forint adózás előtti eredménnyel és 8,3 milliárdos konszolidált árbevétellel zárta, a tőkeemelést fejlesztésekre, eszközeinek korszerűsítésére kívánja fordítani.
A 25. fejlesztési tőkefinanszírozással együtt összesen mintegy 24 milliárd forinttal szerzett az MFB Rt. átmeneti és kisebbségi tulajdonrészt hazai társaságokban. Az első befektetés kivásárlásának várható ideje 2008. A bank tőkebefektetési programja keretében eddig a 250 tőkebefektetési ajánlatból 152 pályázatot bírált el. Ezek tőkefejlesztési forrásigénye mintegy 70 milliárd forint volt, és 24 milliárdot már kihelyeztek.
Erős János, az MFB vezérigazgatója a Sikeres Magyarországért hitelprogramról szólva elmondta, hogy korlátlan forrás áll rendelkezésre a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez, a szabad keret év végéig 180 milliárd forint, de ez igény esetén bővíthető.
Az MFB az országot lefedő mintegy 40 refinanszírozó kereskedelmi bankkal és takarékpénztárral együttműködve összesen 3157 kérelmet fogadott be és több mint 193 milliárd forintot hagyott jóvá fejlesztési hitelként. Ezek összege januárban, egyetlen hónap alatt közel 14 milliárd forinttal nőtt. Ebből a legtöbb fejlesztési forrást, mintegy kilencmilliárdot az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési hitelcélokra hagytak jóvá. A vállalkozásfejlesztési hitelprogramban több mint négymilliárd forintot, az agrárfejlesztési hitel három hitelcéljára pedig 512 milliót nyújtottak. A jóváhagyott fejlesztési kölcsönök összege túllépi a 200 milliárd forintot.
A hosszú lejáratú, kedvező kamatozású fejlesztési hitelek „toplistáján” a vállalkozásbővítésre, a technológia megújítására irányuló beruházási célok vezetnek, mind a vállalkozóknál, míg az önkormányzatoknál az infrastruktúra fejlesztése van az első helyen. Mindkét ügyfélkörben második helyre kerültek a környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésében lemaradtak az önkormányzatok, viszont a vállalkozók körében ugrásszerűen megnőtt a humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházásra igényelt összeg nagysága.
