Államilag szerzett piacok
Mind a vállalatok, mind a kormányzat növelni szeretné a kötött segélyhitelezés formájában megvalósuló projektek számát és körét. Az előbbiek közül több is jelentkezett új ötletekkel – tudtuk meg Kovács Józseftől, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes főosztályvezető-helyettesétől. A Magyarországon mintegy két éve rendelkezésre álló lehetőség keretében egyelőre csak egy konkrét projekt megvalósítása zajlik Boszniában. A 2004. novemberben aláírt kétoldalú keretmegállapodás értelmében Tuzlában létesít egy magyar cég víztisztító berendezést, mintegy hatmillió eurós segélyhitel felhasználásával.
A büdzsében a kötött segélyhitelezéshez kamatkiegyenlítés és a biztosítási díj részbeni átvállalása formájában nyújtott állami támogatásra elvben 585 millió forint áll az idén rendelkezésre. Ebből az összegből részben a folyamatban lévő tuzlai beruházáshoz kapcsolódó kamattámogatást kell fedezni, mivel a konstrukcióra a több éven át húzódó kötelezettség a jellemző, így a kamattámogatást a kölcsön teljes futamideje alatt, elnyújtva kell folyósítani. Ezen túlmenően a kötöttsegélyhitel-program keretében újabb ügyletek megvalósítása is folyamatban van.
Ezek közül az egyik Montenegróban valósul meg. Öt oktatási intézmény létesül mintegy 15 millió eurós magyar segélyhitel segítségével. A montenegrói fél képviselői két hete tájékoztatták személyesen az építés iránt érdeklődő magyar vállalatokat, ezek száma közelítette a harmincat. Az öt projekt közül egy egészségügyi szakiskola és egy szakképzési központ építésére és berendezésére a jövő héten meghirdetik a versenytárgyalásokat, s a magyar vállalatok jelentkezésére 35 nap áll rendelkezésre. (Bővebb információ a www.dir.vlada.cg.yu és a www.evosz.hu honlapon található.) A kötött segélyhitelről tavaly aláírt kormányközi megállapodás értelmében a generálkivitelezők magyarok, a beruházás értékének legalább feléig magyar árut, szolgáltatást kell felhasználni. Egy óvodára és egy általános iskolára március közepén jelenik meg a felhívás, egy gimnázium építésére pedig később írnak ki pályázatot.
Emellett több felajánlást is tett a magyar kormányzat a külföldi partnereknek. A többi között a magyar kormány tavaly januárban a szökőár által sújtott délkelet-ázsiai országok megsegítésére négymilliárd forint kötött segélyhitelt helyezett kilátásba, ezt Indonézia veszi igénybe. Srí Lanka nemrég kikötő-helyreállításhoz és ivóvíztisztító létesítmény korszerűsítéséhez kért segítséget. Vietnammal korábban közös energetikai beruházásról folytak tárgyalások, de ezek nem vezettek eredményre.
A gazdasági tárcánál a segélyhitelprogram bővítését úgy képzelik el, hogy a lehetőségekhez igazodva viszonylag kevés projektet vonjanak be, és a világ 117 segélyhitelre jogosult állama közül elsősorban a környező országokra összpontosítanak – mondta a főosztályvezető-helyettes. Emellett egyes távol-keleti országok is szóba jöhetnek. Mindenképpen az a cél, hogy a magyar exportlehetőségek bővüljenek, és a konstrukcióval olyan profilú exportot segítsenek, amelynek van perspektívája az adott piacon hosszabb távon is, s ez így a magyar beszállítóipar fejlődését, munkahelyek létrejöttét eredményezi – tette hozzá Kovács József.
A konstrukciók iránti igény nagy, a projektekre vonatkozó OECD-kritériumok rendkívüli szigorúsága ellenére. Ez persze érthető, hiszen a magyar exportőrök régi igénye volt, hogy a fejlett országok vállalataihoz hasonló kedvezményes kölcsönfeltételekkel vehessenek részt olyan nemzetközi tendereken, amelyeken korábban segélyhitel-finanszírozási lehetőség hiányában eredménytelenül indultak.
A kötött segélyhitel keretében két állam állapodik meg arról, hogy a kedvező kamatozású forrást felvevő fél a hitelnyújtó ország cégeitől vásárol árut, illetve (részben) őket vonja be a hitelből finanszírozott projekt kivitelezésébe. A kölcsön egyik legfontosabb kritériuma, hogy az adott ország az egy főre jutó GNI alapján jogosult legyen 17 évre szóló világbanki hitelre (jelenleg a felső határ 3255 dollár). Ennek a feltételnek Délkelet-Európában Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, illetve Szerbia és Montenegró felel meg. Kötött segélyhitellel csak olyan projektek valósulhatnak meg, amelyek a nemzetközi szabályokat rögzítő OECD-dokumentum szerint számolva piaci alapon nem finanszírozhatók.
