Átláthatóságot ígér Brüsszel
Napokon belül közreadja az Európai Bizottság a tavaly óta ígért Zöld könyvét az EU-döntéshozási folyamatok körüli átláthatóság javításáról, különös tekintettel a támogatások nyomon követésére, valamint a lobbitevékenység egységesebb szabályok közé terelésére.
Siim Kallas, a személyzeti politikáért, ellenőrzésért és csalás elleni küzdelemért felelős biztos szűk körű sajtóbeszélgetésen vázolta azt az öt főbb témakört, amelyre az „átláthatósági program” keretében összpontosítani akarnak. Elsőként említette az agrár- és regionális politikai támogatások kedvezményezetteinek a közzétételét, ez ma még megosztja a tagországokat. Bizottsági elképzelések szerint az uniós igazgatásba tartozó programoknál az illetékes bizottsági főigazgatóság honlapján lehetne hozzáférni az adatokhoz, míg a tagállamokkal megosztott igazgatású programoknál az utóbbi kötelessége volna nemzeti portáljain elérhetővé tenni ezeket. Az ötlet ellenzői személyiségi jogokra, illetve üzleti titokra hivatkozva tiltakoznak a törekvés ellen, Kallas viszont azzal érvel, hogy az állampolgároknak joguk van megtudni, hova megy a közös pénz.
Hasonló megfontolások alapján tartja megkerülhetetlennek a lobbitevékenység átláthatóságának a javítását is. Az Európai Uniót ugyan eddig még nem rázták meg az amerikai lobbibotrányokhoz hasonló ügyek, ám Kallas szerint akár egy ilyennek a feltűnése is tragikus lenne az uniós intézmények amúgy is ingatag megítéltsége szempontjából. Kallas szerint nem is annyira az esetleges – lobbistákhoz kapcsolódó – korrupciós ügyek jelentik a fő problémát (ilyenekre eddig nem volt példa), hanem annak átláthatatlansága, hogy valamely döntés megszületését egyes kijáró csoportok milyen irányban igyekeznénk eltéríteni. „Látható képet kell arról alkotni, hogy ki mit képvisel” – húzta alá az említett beszélgetésen.
Mindez ugyanakkor nem lenne kötelező, csupán erősen ajánlott, miként az ötpontos Zöld könyv további témakörét jelentő „viselkedési szabályok” megfogalmazása is. Ez utóbbit Kallas szerint nem a bizottságnak, hanem az érintett lobbiszervezeteknek kellene tető alá hozniuk. Az öt pont között szerepel még egy olyan feketelista lehetősége, amelyen a megbízhatatlanul szerződő partnerek szerepelnének, illetve ismét törekvéseket fogalmaznak meg az EU-dokumentumokhoz való még könnyebb hozzáférés biztosítására.
