Az AB-hez fordulnak a kereskedők

A kereskedelmi törvény jelentős piaci erőt szabályozó része miatt hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordul az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) – mondta lapunknak Vámos György főtitkár. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi szekciójának is vannak alkotmányossági aggályai – közölte érdeklődésünkre Krisán László szekcióelnök. Mint hozzátette: rövidesen döntenek arról, hogy az AB-hez fordulnak-e. A VOSZ azt is tervezi, hogy Brüsszelben konzultálnak, mégpedig arról, hogyan lehet a szabályozást alapelveiben piackonformmá tenni. A piacot ugyanis a piacnak kell szabályoznia – szögezte le. Emlékeztetett: már a törvény előkészítése során jelezték, annak egyes elemeit nem tartják elfogadhatónak. Nem értik például, milyen alapon állapították meg a piaci erő korlátját százmilliárd forint éves árbevételben. Diszkriminatívnak tartják a jogszabályt, s azzal sem értenek egyet, hogy az a büntetésre koncentrál az elvek rögzítése helyett.
Az OKSZ-nek több kifogása is van a jelentős piaci erőfölénnyel foglalkozó passzussal kapcsolatban. Furcsállják például, hogy az a beszerzési társaságokra is vonatkozik.
Azt sem értik, hogy miközben a törvény egyik bekezdése kimondja, jelentős piaci erő akkor áll fenn a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a százmilliárd forintot, más bekezdés ezzel ellentétesen fogalmaz.
Más miatt bírálja a törvényt a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz). Mint Antalffy Gábor ügyvezető elnök lapunknak rámutatott: a hagyományos magyar kiskereskedők számára nincs jelentősége a jelentős piaci erő szabályozásának. Hiszen nekik nem áll módjukban visszaélni, és – mivel nem szállítanak be a nagyoknak – velük szemben sem tudnak visszaélni. Az említett szabályozás a magyar termelők, beszállítók és a multik közötti kapcsolat miatt fontos, a kicsiknek a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának törvénybe kerülése lett volna lényeges – mutatott rá. Ez azonban több szakmai szervezet szorgalmazása ellenére már a törvénytervezet utolsó változatából is kimaradt. Pedig a két dolog, azaz a jelentős piaci erő szabályozása és a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma nem csereszabatos – fogalmazott. (MK)

- a beszállító indokolatlan megkülönböztetése/értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása

- a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben

- a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása/ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről

- a beszállítónak a kereskedővel/más kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indokolatlan feltételek előírása

- a különféle díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak

- a szerződés felbontásával való fenyegetés az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében

- harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra

- a szerződésben megállapított számlázott átadási ár alatti eladási ár alkalmazása (ha a termék nem a kereskedő tulajdona)

- a beszállító indokolatlan megkülönböztetése/értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása

- a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben

- a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása/ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről

- a beszállítónak a kereskedővel/más kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indokolatlan feltételek előírása

- a különféle díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak

- a szerződés felbontásával való fenyegetés az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében

- harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra

- a szerződésben megállapított számlázott átadási ár alatti eladási ár alkalmazása (ha a termék nem a kereskedő tulajdona) -->