Az első fecske
„Magyarspecifikus rendszerként áll majd fel az MKIK első két külhoni vegyes kamarája, bár természetesen sok tapasztalatot gyűjtöttünk a Magyarországon működő hasonló szervezetektől, elsősorban a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara működéséből, annak koncepciójából” – fejtette ki lapunknak Radetzky Jenő, az MKIK alelnöke, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kamara elsősorban a magyarországi és a fogadó országbeli üzleti körök érdekében fejt majd ki lobbitevékenységet, s célja miatt kormányzati támogatással indulhatnak – tette hozzá. Nem véletlen, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – forrásokkal is – támogatja ezeknek a vegyes kamaráknak az alapítását, majd működését is – mutatott rá.
A magyar gazdaságpolitika ugyanis szentesítette azt az alapelvet, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások számára fontos fejlődési, bővülési lehetőséget jelent a Kárpát-medencei jelenlét megteremtése, erősítése, s ezt a többi között az intézményi háttér megteremtésével kell segíteni.
A vegyes kamara alapításának, majd működésének alapkoncepciója, hogy első lépésként a román, illetve horvát gazdaság fejlődésében érdekelt vállalatokat a helyszínen is kiszolgálja egy olyan szervezet, amely idővel az ottani gazdaság szerves részévé válik, és amely törvényes, kamarai eszközökkel képes előnyöket kiharcolni tagjai számára. Ezzel természetesen a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárulnak.
Kiemelkedően fontos cél emellett, hogy a vegyes kamara tevékenységével segítse Románia, illetve Horvátország felkészülését az európai uniós tagságra. Olyasfajta segítségről van szó, mint amilyet Magyarország kapott a többi között a nálunk működő magyar–német kamarától vagy az osztrákoktól – jelezte Radetzky Jenő.
A célok ismeretében nem véletlen, hogy az előkészítő munka során lefolytatott tárgyalásokon feketén-fehéren kiderült: mind idehaza, mind a fogadó országban nagyon erős támogatottságot kap a kezdeményezés – mutatott rá az alelnök. Ez érvényes mind a kormányzati, mind pedig az üzleti körökre. Bizonyítja ezt az is, hogy a kolozsvári alapító ülésen mind a két kormány magas rangú képviselői jelen lesznek, illetve, hogy az alapító mintegy 15 cég mellett további érdeklődő nyolcvanat várnak a ceremóniára. Ennek alapján reálisnak tűnik a célkitűzésük, hogy egy éven belül saját lábra tudnak majd állni ezek a kamarák. A finanszírozást egyébként részben a GKM által felvállalt – remélhetőleg évente megismételt – támogatásból, részben a kamarai tagdíjakból, részben a térítéses szolgáltatásokból befolyó összegekből képzelik el. A vegyes kamarák természetesen nemcsak tagjaiknak, hanem minden hozzájuk fordulónak is rendelkezésre állnak szolgáltatásaikkal – szögezte le Radetzky Jenő. Mindezek mellett terveik között szerepel pályázati pénzek megszerzése is, köztük uniós pályázatokon elnyerhetőké is – tette hozzá.
A menetrend szerint az elsőként Kolozsvárott, március 10-én megalakítandó vegyes kamarának mintegy 15 olyan alapító magyar (cég)tagja lesz, amelyek jelentős szerepet játszanak befektetéseikkel a román gazdasági életben, illetve olyan román nagyvállalkozások, amelyek kifejezetten érdekeltek a kétoldalú kapcsolatok további fejlődésében. Az alakuló ülés után a kamara már másnap nekifog a munkának, s szeretné mintegy hat-nyolc hónap alatt felfuttatni tevékenységét. Ez alatt az idő alatt az MKIK minden segítséget megad majd a vegyes kamarának, ügyelve azonban arra, hogy ne avatkozzon be az önálló kamara életébe – jelentette ki Radetzky.
Amikor eldöntötték, hogy létrehozzák Romániában a magyar–román vegyes kamarát, sokáig gondolkoztak azon, a fővárosban vagy valamelyik erdélyi városban működjön az – mondta el az alelnök. Végül az a döntés született, hogy Kolozsvárott nyitják meg, de Bukarestben is működtetik majd annak irodáját. A választás oka az volt, hogy a magyar kis- és középvállalkozók elsősorban Erdélyben keresik a kapcsolatokat, indokolta a döntést. (NVZs)
