Az olaj fűti az ipari termelői árakat

Januárban az ipar belföldi termelői árai 7 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Az elmúlt fél évben nagyjából stagnált a szektor átlagos drágulási üteme, és folyamatosan jellemző volt rá, hogy az egyes ágazatokban egészen eltérő árindexeket takart.

Az energiaigényes ágazatokban (például a közmű-, illetve energetikai szektorban) a magas olajárak miatt igen jelentős a drágulás, egyelőre azonban ennek szinte nyoma sincs a többi ágazat áralakulásában. A vegyiparban és a járműgyártásban valamelyest érzékelhetők az átgyűrűzés jelei, a többi 12 ágazatban viszont kifejezetten árstabilitást, vagy ahhoz közeli helyzetet figyelt meg a Központi Statisztikai Hivatal.

Mindez arra utal, hogy az infláció erős piaci kontroll alatt van, hiszen decemberhez képest is csak 0,7 százalékkal emelkedett a feldolgozóipar árszintje, pedig az év eleje jellemzően az átárazási döntések időszaka. Ugyanakkor a fogyasztói és termelői áralakulás közötti ellentmondás az idén még inkább jellemző lehet. Már tavaly is látványos volt a különbség a fogyasztói árak 3,5-4 százalékos emelkedése és a néha 10 százalék fölé ugró termelői árindex között, az áfacsökkentés pedig tovább növelheti a differenciát, hiszen az csak a fogyasztói árindexre van hatással.

A szakértők bizonytalanok abban a kérdésben, hogy a magas energiaárak mikor, milyen mértékben gyűrűznek át a fogyasztói árakba. A jegybank még tavaly 0,6-0,6 százalékpontos többletet valószínűsített 2006–2007-re, ám az árakat több olyan karakteres hatás éri egyszerre (áfakulcs-mérséklés, külföldi dezinflációs nyomás, iparcikkek körében megfigyelhető árkülönbségek), amelyek mellett szinte tesztelhetetlen a folyamat. (VG)