Csak 2013-tól fizethetünk euróval

Hétfőn sem változtat irányadó kamatszintjén a monetáris tanács – ez az egyöntetű véleménye a Reuters által megkérdezett szakértőknek. A hagyományos havi elemzői körkérdésben részt vevők azonban abban teljesen megosztottak, hogy melyik irányban történik majd az első elmozdulás a jelenlegi 6 százalékos szintről. A kamatcsökkentést siettetheti, ha az új kormány jelentős költségvetési kiigazításba fog, de akár kamatemeléseket is okozhat, ha a világ nagy jegybankjai szigorítják monetáris politikájukat. A többség a választások utánra várja az első hazai kamatlépést.
Az elemzők továbbra sem látnak esélyt érdemleges költségvetési konszolidációra az idén, bár a februári felmérésben némileg optimistábbak voltak, mint egy hónapja. Az államháztartás GDP-arányos (nyugdíjreformmal nem korrigált) hiányát erre az évre 7,5 százalékra becsülik, 0,4 százalékponttal kevesebbre, mint januárban. Ugyanakkor ez még mindig jóval magasabb, mint a kormányzat 6,1 százalékos terve, amelyet a piac szerint 2007-ben érhet el a fiskális politika.
Amennyiben a jövő évre vonatkozó előrejelzés teljesül, szinte lehetetlennek tűnik, hogy 2008-ra 3 százalék körüli szintre csökkenthető a deficit, és ez az álláspont jól tükröződik az euróbevezetési várakozásokban is. A piaci konszenzus szerint 2013-ban fizethetünk az európai közös valutával, az ehhez szükséges ERM II árfolyamrendszerbe pedig 2010 közepén léphetünk be. Ez a januári felméréshez képest fél évvel korábbi időpont, és reálisabb is, hiszen a két dátum között legalább két és fél évnek kell eltelnie.
Az inflációs prognózisok nem változtak jelentősebben, úgy tűnik, hogy a januári, várakozásoknál magasabb infláció, illetve az újabb áfacsökkentési ígéretek egyaránt hidegen hagyták a piacot. A gazdaság tavalyi negyedik negyedéves növekedésére viszont (az Ecostat meglepetésszerűen alacsony, 4,1 százalékos gyorsbecslése után) 4,4 százalékról 4,2 százalékra csökkent a konszenzus. A 2006-os, illetve 2007-es növekedési kilátásokat azonban így is változatlannak ítélik az elemzők: 4,4, illetve 4 százalékra számít az elemzői többség. (Részletes táblázatunkat lásd a lap alján.)