Csúcson a munkanélküliség
A munkanélküliségi ráta a 2005. negyedik negyedévi szinthez képest november–januárban 0,2 százalékponttal tovább emelkedett, ekkora – 7,5 százalékos – mutatót utoljára hét éve mért a Központi Statisztikai Hivatal. Az emelkedés nem meglepetés, elsősorban szezonális okokra vezethető vissza. Ráadásul az aktív népesség számának gyarapodásával még több évig számíthatunk arra, hogy a ráta emelkedik. Ennek jelenleg semmilyen munkaerő-piaci folyamatokat magyarázó ereje sincs, de amennyiben a foglalkoztatottság továbbra is stagnál, akkor az Európában kirívóan alacsony aktivitási mutatónk javulása mellett a munkanélküliségi ráta eléri az uniós átlagot. A november–januári időszakban 3898 ezer foglalkoztatott volt Magyarországon. Ez mintegy 8 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ám a változás mértéke bőven belül van a mérési hibahatáron. Úgy tűnik, a gazdaság a 4 százalék feletti GDP-bővülése ellenére sem szív fel több foglalkoztatottat a munkaerőpiac. Ez egyrészt jó bizonyítványt állít ki a munkatermelékenység alakulásáról, másrészt viszont aggasztó abból a szempontból, hogy viszonylag gyors gazdasági növekedés mellett sem tud javulni a társadalom eltartó-eltartotti aránya.
A legutolsó ágazati mozgásról beszámoló jelentés szerint főként az ipar (azon belül is a könnyűipar) a nagy elbocsátó, a szolgáltató szektor (főleg a kereskedelem) munkaerő-kereslete azonban semlegesíti ezt a hatást. Az óvatos munkaerő-felvételi politikához hozzájárul az is, hogy kevesebben távoznak a álláspiacról az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt, és merevítheti a viszonyokat a differenciált minimálbér bevezetése is (VG, február 22., 20. oldal). (VG)
Januárban 36 ezerrel több regisztrált munkanélküli és álláskereső szerepelt a munkaügyi kirendeltségek adatbázisában, mint tavaly novemberben – ismerte el Csizmár Gábor munkaügyi miniszter pénteken a Foglalkoztatási Hivatal rendezvényén. Indoklása szerint is elsősorban szezonális okok miatt emelkedett meg a munkát keresők száma 2005 utolsó és az idei év első két hónapjában.
