Erőltetett ütemben fejleszt a főváros
A fejlesztési kiadások közül egyértelműen a közlekedésre tervezi a legtöbb pénzt, mintegy 80 milliárd forintot a város. A listát a 4-es metró vezeti, amelynek idei költségei meghaladják a 37 milliárdot. Ebben az évben megkezdődik ugyanis az alagút fúrása és több metróállomás építése. Folytatódik a 2-es metróvonal felújítása, erre a célra 10,5 milliárd forintot fordít az önkormányzat. Szintén 10 milliárd feletti tételt jelentenek az új nagykörúti villamosok, amelyek forgalomba állítása már a nyáron megkezdődik.
A főváros tavaly indított hároméves útfelújítási programja során az idén 150 kilométernyi utat hoznak rendbe Budapesten. Erre a már elnyert, illetve az elnyerhető állami támogatásokkal együtt 22 milliárd forintot terveznek.
Szintén kiemelkedően magas összeg, 33 milliárd forint jut az idén vízgazdálkodási feladatokra. Itt a Csepel-szigeti szennyvíztisztító a legfontosabb munka, amelynek idei költségvetése 26 milliárd forint, s ehhez jelentős uniós támogatást kap a főváros. Város-rehabilitációra közel 12, kórház-rekonstrukciókra 7, oktatási és környezetvédelmi beruházásokra pedig 3-3 milliárd forint szerepel a büdzsé tervezetében.
Kevesebb jut viszont az idén működésre. Valamennyi ágazatot takarékosságra kényszeríti hogy a működési kiadások keretösszegét 3,2 milliárddal kevesebbre tervezték a tavalyinál. Ebben az évben a 416 milliárd forintos főöszszegű költségvetésből összesen 218 milliárd a működési költség.
A városháza karbantartását, takarítását és őrzését végző ellátási és gazdasági szolgálatnál várhatók a legkomolyabb takarékossági intézkedések. Ezek előkészítése már meg is kezdődött, elsősorban a takarítást és a biztonsági szolgálatot végeztetnék külső vállalkozással. Az elvonás az ágazatok mellett érinti a különböző alapokat, a bizottsági keretek céltartalékait, a támogatott alapítványokat és társadalmi szervezeteket.
A működési költségeken belül 62 milliárd forintot fordít az önkormányzat a fővárosi közalkalmazottak és köztisztviselők bérére, illetve juttatásaira. A közalkalmazottak garantált illetményminimumát április 1-jétől átlagosan 3 százalékkal kell emelniük az önkormányzatoknak. A közalkalmazotti pótlékalap 3,7 százalékkal emelkedik. A köztisztviselői illetményalap ugyancsak április 1-jétől 5,1 százalékkal nő. A főváros minden intézményében biztosítja a kötelezettségek fedezetét.
Budapest legnagyobb saját bevétele továbbra is az iparűzési adó. Ebből 2006-ra 154 milliárd forintot terveztek. A pénz megoszlik a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között, a főváros része mintegy 75 milliárd forint. Illetékbevételből 10,6 milliárd forintra számítanak.
A 2006-os költségvetési koncepció elfogadásakor, tavaly decemberben úgy döntött a fővárosi közgyűlés, hogy a források bővítése érdekében a város megkezdi részvényportfóliója értékesítésének előkészítését. Eladni kizárólag a közgyűlés által meghatározott minimálár felett lehet. A tőzsdei portfólióhoz tartozó részvények értékesítését a tőkepiacok aktuális állapota befolyásolja. Minimáláron történő értékesítés esetén 3 milliárd forintra számíthat az önkormányzat. Ezenfelül a mérlegben forgóeszközként nyilvántartott portfólióvagyon eladásából 12,5 milliárdos bevételt terveznek. Osztalék- és hozambevételből 4,3 milliárd, a 2006-ban lejáró államkötvények visszaváltásából ötmilliárd forint szerepel a költségvetési javaslatban.
A város hétéves finanszírozási prognózisa 2010-re tűzte ki célul a 20 százalékos működési eredmény elérését, ez annyit jelent, hogy a folyó működési bevételek ennyivel haladják majd meg a kiadásokat. Ez az összeg lehet a fejlesztések, illetve a hiteltörlesztések forrása. 2006-ra 10,5 százalékos működési eredményt terveznek.
A beruházások megvalósítására ebben az évben 53,4 milliárd forint fejlesztési célú kölcsönt vesz fel a főváros. Ebből 28 milliárdot a korábbi megállapodások alapján az Európai Beruházási Bank folyósít meghatározott projektekre, többek között a 4-es metróra, a Csepel-szigeti központi szennyvíztisztítóra, oktatási intézmények felújítására. Tavaly októberben kezdődött meg egy 25 milliárd forintos szindikált hitel felvételének előkészítése, erre várhatóan márciusban kerül sor. Ez az összeg a város fejlesztési szükségletei miatt jelentkező általános forráshiány fedezete. Ezzel az önkormányzat nem lépi túl a törvényi korlátot.
Budapest teljes adósságállománya az év végére meghaladja a 152 milliárd forintot. A felvett kölcsönök tőketörlesztésére ebben az évben 15 milliárd, a kamatok törlesztésére 3,8 milliárd forintot fordít az önkormányzat. A hétéves finanszírozási prognózis szerint a következő években is vesz majd fel a fejlesztésekre hiteleket az önkormányzat, így a tervek szerint az adósságállomány – ahogy a bevétel is – növekszik a következőkben.
