Felkészülés a SEPA-ra
Az eurót 1999-ben számla-, 2002-ben készpénzként vezették be, ám az egységes valuta használatba vétele nem jelentette (és még ma sem jelenti) azt, hogy az euróval kapcsolatos pénzforgalmi alapszolgáltatások is automatikusan egységesültek volna. Az eurózóna 12 tagállamának pénzügyi szolgáltatói, illetve fizetési rendszerei még ma sem használnak teljesen azonos és közös fizetési formákat.
A pénzforgalmi szolgáltatások piaca továbbra is fragmentált képet mutat, különböző fizetési szokások, módszerek alakultak ki, ráadásul tagállamról tagállamra ugyanazon típusú fizetésekre más és más eljárásokat alkalmaznak. Kezdetben ennek megfelelően ugyanazon szolgáltatások ára is jelentősen eltért az egyes tagállamokban, nem beszélve a köztük lévő pénzforgalomról.
E különbségek felszámolása céljából az európai döntéshozók és szabályozók az e területen is egységes szolgáltatási piac kialakulásának felgyorsítása érdekében olyan szabályozást bocsátottak ki, amely a belföldi és a tagállamok közötti fizetések díját hívatott egységesíteni. Továbbá olyan jogi keretek megalkotásán fáradoznak, amelyben meghatározzák a pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos egységes alapkövetelményeket, de az azoknak eleget tevő konkrét fizetési eszközök és módok kidolgozásába már bevonják a legnagyobb ilyen szolgáltatót, a bankipart.
A hitelintézeti, valamint hitel- és takarékszövetkezeti szövetségek összefogásával életre hívott Európai Fizetési Tanács (EPC) az önszabályozás alapján állva alakítja ki a páneurópai fizetési és elszámolási módokat, azok szabványait, és a kis összegű, nagytömegű fizetések körében kiépítik a hozzájuk tartozó infrastruktúrát. Így kiépülhet az egységes euró-pénzforgalmi terület, a Single Euro Payment Area (SEPA).
Az EPC a SEPA-ról alkotott jövőképét megalakulása évében, a 2002-ben kidolgozott úgynevezett Fehér könyvben vázolta fel és tette közzé. Ennek lényege, hogy az EU-t a pénzforgalom szempontjából úgy fogja fel, mint egyetlen egységet, és így pénzforgalmát egységes egészként kezeli. Ez azt jelenti, hogy a tagállamokon belüli és a köztük lévő forgalomban nem tesz különbséget. SEPA-szolgáltatások alatt olyan páneurópai fizetési eszközöket – átutalás, közvetlen terhelés, kártya, e-fizetések, mobilfizetések – értünk, amelyek szabványosítási folyamat eredményeképpen technikailag (számlaszám, üzenetformátum stb.) és eljárási rend tekintetében (meghatározott szolgáltatási kritériumok, díjelszámolás módszere) az euróövezeten belül egységesek, és amelyek idővel felváltják a sajátos nemzeti fizetési módokat és szabványokat.
E gondolat jegyében az EPC munkacsoportjai – amelynek 2004-es csatlakozásunk óta hazai tagjai is vannak – 2006 márciusában fejezik be a páneurópai elektronikus átutalás, elektronikus beszedés egységes sémáinak, a kártyaműveletek egységes keretének, valamint a hozzájuk tartozó szabványok és elszámolási rend véglegezését. Ez a dátum már némi késést mutat az EPC által öszszeállított útitervhez képest, hiszen ott még 2005-ös céldátum szerepelt.
Az eurózónában az útiterv szerint már 2008-tól a bankoknak fel kell kínálniuk ügyfeleik részére az új páneurópai átutalást, beszedést és biztosítani kell az egységes kártyahasználhatóságot is.
Mivel az eurózóna határán átmenő eurófizetések is ugyanazon fizetési móddal zajlanak, ezért a hazai bankrendszernek érdeke fűződik ahhoz, hogy e fizetési és elszámolási módokat mielőbb kezelni és kínálni tudja, jóllehet a SEPA-szabványok kötelezővé csak az euró bevezetésével válnak.
Magyarországon 2003 nyarán alakult meg a bankközi együttműködés elmélyítését célzó szerveződés, a Fizetési Rendszer Fórum (FRF). Ez kettős célt tűzött maga elé. Egyfelől a hazai fizetési rendszer fejlesztésével, másfelől az EU fizetési rendszerébe való betagozódással és a SEPA kialakításával összefüggő feladatok megoldásával foglalkozik. (VG)
A SEPA már létező egyik fő infrastruktúrájához, a kis összegű és nagytömegű euróátutalások elszámolására jelenleg egyedüliként működő automata elszámolóházhoz – az Euro Banking Association által működtetett Páneurópai Automata Klíringházhoz (PE-ACH) –, a STEP 2 rendszerhez a hazai bankok az MNB és a Giro Rt. által kialakított HUNSTEP 2 szolgáltatás révén már 2005 márciusa óta hozzáférhetnek.
