Felnőtté vált a magyarországi beszállítóipar

Melyek a legnagyobb járműipari beszállítók Magyarországon?

A legnagyobb beszállító az Audi, hiszen Győrben elsősorban nem autókat, hanem motorokat gyártanak. A második helyen az Opel szentgotthárdi sebességváltó- és alkatrészgyára következik, mögötte pedig az ülésgyártó Hammerstein és a Delphi magyarországi leányvállalata áll. A legtöbb cég ebben az iparágban közepes méretű. Magyarországon mintegy 360 járműipari beszállító működik, ez összesen 100 ezer embernek biztosít megélhetést. Az iparág összesített árbevétele 10,5 milliárd euró, és a termékek 90 százalékát exportálják, főként az Európai Unió más tagállamaiba. A külföldi tőke aránya ebben a szektorban 75 százalékos, és a befektetések összértéke évről évre tíz százalékkal emelkedik.

Milyen üzletmenetre számíthatnak a térség járműipari beszállítói a következő években?

Ehhez először meg kell határoznunk, hogy mit is értünk a régió alatt. Én a szűkebb régióba sorolom Nyugat-Magyarországot, Burgenlandot és Közép-Szlovákiát, a tágabb értelemben vett térség pedig Németország keleti részétől Lengyel-, Csehországon és Szlovákián, Ausztrián és Magyarországon át Szlovéniáig és Romániáig terjed. A magam részéről 2010-ig a gyártókapacitások folyamatos emelkedésére számítok, és nem csupán a már itt lévő vállalatok bővítik a lehetőségeiket, hanem új szerelőüzemeket is létrehoznak. A fejlődés iránya egyértelműen az úgynevezett rendszerbeszállítók felé mutat, akik kész modulokat, egységeket gyártanak és kínálnak a megrendelőiknek. Egyes vállalatok a többieknél gyorsabb növekedést mutatnak majd fel, és ezzel regionális, sőt európai központtá is válnak. A nemzeti beszállítók növekedése szintén erőteljes lesz.

Mire alapozza derűlátását?

A beszállítóipar felnőtté vált, és emellett a közép- és kelet-európai országokban még néhány évig viszonylag alacsonyak maradnak a termelési költségek. Ráadásul a térség politikai és gazdasági stabilitása a jövőben is magas szinten adott, a piacok pedig tovább bővülnek. A növekedés egyben új feladatok és kihívások elé állít bennünket.

Milyenekre gondol?

Az ipar szerkezetének is lépést kell tartania a növekedéssel. A nagy konszernek leányvállalatainak egyre gyakrabban kell önállóan biztosítaniuk a beszerzést és az értékesítést. Ehhez járul az is, hogy maguknak a beszállítóknak is jobb szállítókra van szükségük. A tagvállalatainknak ezenkívül további friss tőkét kell befektetniük, és saját maguknak kell új termékeket kifejleszte-niük. A legfontosabb mégis az, hogy ne csak a szűk környezetünket lássuk, hanem egységes termelési bázisnak és piacnak tekintsük a térséget. A magyar járműipari beszállítóknak erősebben kell megjelenniük ezen a piacon. Az első trendeket már megfigyelhetjük: egyre gyakoribb az együttműködés a különböző országokban működő gyártók között, és a kapacitásokat egyre inkább az egységes piachoz igazítják. Emellett közös nemzetközi problémákra közös megoldásokat keresnek, például a környezetvédelem vagy a munkaerőpiac területén.

Hogyan pozicionálja magát Magyarország a térségen belül?

Folyamatosan nő a járműipari beszállítók száma az országban. A foglalkoztatottak száma emelkedik, ezzel párhuzamosan pedig egyre bonyolultabbak a termelési folyamatok és maguk a termékek. Magyarország legnagyobb problémája, hogy az olyan országok, mint Lengyelország és Szlovákia kedvezőbb beruházási feltételeket nyújtanak. Ennek ellenére nem vagyok pesszimista, hiszen az országban igen magas szintű járműipari kultúra fejlődött ki, és egyre több beszállító helyezi át Magyarországra fejlesztőtevékenységét, ilyen például a fékrendszergyártó Knorr-Bremse. Ha magas hozzáadott értékű terméket kell gyártani, akkor ebben Magyarországnak változatlanul jelentős szerepe lesz.

Mit kell Magyarországnak tennie ahhoz, hogy kedvezőbb beruházási feltételeket teremtsen a beszállítói ágazatnak?

A kormánynak többek között meg kell valósítania a vállalkozóknak kedvező adó- és kereskedelempolitikát, és ebbe a körbe tartozik a helyi iparűzési adó megszüntetése. Ezenkívül jobb ipari parkokra és átlátható versenyeztetési rendszerre van szükség a közbeszerzéseknél. Nagyon fontos, hogy javítani kell a szakmunkásképzésen, valódi duális, egyszerre szakiskolai és a vállalati képzési rendszerre van szükség, mint amilyen Németországban is működik. Magyarországon ugyan vannak már kezdemények, de ez még nem elégséges. Ezen dolgozni kell. Ez mindenki előtt világos, ha megnézzük a demográfiai változásokat, és látjuk, hogy folyamatosan nő a felső-oktatási hallgatók aránya a szakmunkások terhére. Ma már a végzősök mindössze 26 százaléka szeretne szakmunkás lenni. Ez túl kevés.

A nagy járműipari vállalatok, mint az Audi is, arra panaszkodnak, hogy csak kevés nemzeti beszállító képes kellő mennyiségben és minőségben gyártani részegységeket. Ez megváltozik a későbbiekben?

Úgy gondolom, hogy alulbecsülik a helyi beszállítókat. Azt kívánom, hogy az Audinál legyen egy kicsivel nagyobb bátorság arra, hogy több megbízást adjanak a helyi vállalatoknak. Az esztergomi Suzuki esetében mások a problémák, mert ennek a gyárnak azzal a hátránnyal kell megküzdenie, hogy a japán anyavállalat ragaszkodik a helyi beszállítók kiválasztásához. Ezek rendszerint a Suzukiban résztulajdonos General Motorshoz közel álló szlovák vagy lengyel beszállítók.