Javult az áruforgalmi hiány, de az egyensúlyi problémák maradtak
Tavaly 2,78 milliárd euró hiány halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, csaknem 30 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben. Az áruforgalmi egyensúly javulása annak köszönhető, hogy 2005-ben az export (euróban számolva) 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg az importdinamika csupán 7,8 százalékos volt. A deficit csökkenő trendje 2003 őszén kezdődött, s ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a javuló külső konjunktúra a magyarországi vállalatok termékei iránti kereslet emelkedését eredményezte, illetve a normalizálódó jövedelempolitika hatására mérséklődni kezdett a lakossági fogyasztás bővülési üteme. Emellett néhány új piacon történő pozíciónyerés is hozzájárult az export felfutásához. Az év első tizenegy hónapjában például (az egész évre vonatkozó részletes adatok három hét múlva jelennek meg) csaknem 70 százalékos volt a kivitelnövekedés Finnországba – ennek túlnyomó része mögött a komáromi Nokia-gyár termelésfelfutása állhat. Hasonlóképpen imponáló volt a térnyerés a kelet-közép-európai régióban, ahol (szintén a január–novemberi időszak alapján) mind az öt ország viszonylatában 30 százalék feletti exportnövekedést mért a KSH, miközben az export-import olló hazánk javára nyílt.
Az alapvetően kedvező áruforgalmi folyamatokat számos kedvezőtlen jel kíséri. Az egyik, hogy a külső kapcsolataink teljes spektrumán már egyáltalán nem látszik a jelentős egyensúlyjavulás. A folyó fizetési mérleg hiánya magas szinten stagnál az áruforgalmi deficit csökkenése ellenére. Az ikerdeficit-jelenség – amely alapján az államháztartás túlköltekezése okozza a külső egyensúlyhiányt – látványosan érvényesül. Amennyiben a költségvetés helyzete nem javul, az ország finanszírozási igénye sem tud nagyobb mértékben csökkenni.
Tavaly ráadásul a külkereskedelmi statisztika megbízhatóságába vetett hit is megingott. Ez részben érthető, hiszen az EU-csatlakozás olyan módszertani változásokat eredményezett, amelyek korábban már az összes többi tagországban erősen rontották a külkereskedelmi adatok pontosságát. Először a Magyar Nemzeti Bank mutatta ki ökonometriai módszerekkel, hogy a magyar gazdaság számított importigényéhez képest jelentősen elmarad a jelentett import, és a nemzetközi kereskedelemhez kötődő áfacsalás nyomait a folyó fizetési mérleg statisztikáiban is kimutatták. A KSH szerint viszont minden rendben van, a furcsán viselkedő éves indexeket az EU-csatlakozás környéki vállalati „készlettaktikázások” indokolják. A vita egyelőre eldöntetlen, ezt a bizonytalanságot is figyelembe véve az áruforgalmi egyensúly javuló trendjével kapcsolatban is indokolt óvatosan fogalmazni. Valószínűleg némi deficitcsökkenés mindenképpen volt tavaly is, de nem kizárt, hogy ennek mértéke alatta marad a hivatalosan jelzettnek.
További bizonytalanságra ad okot, hogy az utóbbi hónapokban összeért az export- és importdinamika, így nem javult tovább az egyenleg. Emögött a vállalati készletfeltöltés is állhat, amely egy újabb lendületvétel előjele lehet, de nem kizárt, a fogyasztás élénkülése áll a háttérben. (MI)
