Jó évet zárt tavaly az építőipar
A rendszerváltás óta a második leggyorsabb növekedését produkálta az építőipar tavaly. Az ágazat termelése 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, elsősorban a beinduló autópálya-építések következtében. Közrejátszott az is, hogy az előzetes vélekedésékre rácáfolva a lakáspiaci konjunktúra nem fulladt ki, így az épületek főcsoportban is két számjegyű volumennövekedést jegyzett a KSH. Igaz, itt meglehetősen felemás a helyzet: míg a fővárosban még mindig egyre több lakás épül, vidéken már inkább stagnálást, visszaesést mutatnak a számok.
Ennek megfelelően a regionális bontásból az olvasható ki, hogy a közép-magyarországi régióban volt a leggyorsabb a növekedés 2005-ben, de 15 százalék feletti dinamika jellemezte Dél-Dunántúlt és Észak-Alföldet is. A bővülésből minden nagy régió kivette a részét, nyolc százalék alatti növekedés sehol sem volt.
A tegnap megjelent decemberi adatok folytatódó lendületről számoltak be, hiszen az előző hónaphoz képest egyszázalékos volt a növekedés. Ezúttal egyébként az épületek főcsoportban volt nagyobb a lendület, de ebből különösebb következtetéseket nem érdemes levonni, hiszen az autópálya-építésnél „lökésszerűen” érkeznek a eredmények.
Az idei kilátások azonban meglehetősen ellentmondásosak. Ha csak az ágazat választási ciklikusságát tekintjük, további dinamizálódás és ennek megfelelően rekord növekedési ütem várható, elsősorban a központi és önkormányzati beruházások eredményeképpen. A forgatókönyvet azonban számos tényező árnyalja. A lakásépítések csúcsra futottak, a 2006-os esztendő várhatóan már enyhe csökkenést hoz az átadott lakások számában. Az állami beruházásokkal kapcsolatban elbizonytalanító a költségvetés súlyos állapota, emiatt a tervezett központi kiadások meglehetősen visszafogottak. Ugyanakkor az EU-források lehívása és az önkormányzati gazdálkodás autonómiája miatt kérdéses, hogy ennek lesz-e komoly visszafogó ereje. A nagyrészt költségvetésen kívülre szerveződő autópálya-építések sem igazán tudnak tovább dinamizálódni, hiszen minden sztrádán folyamatos a munka. A rendelési adatok óvatosságra intenek, bár biztató jeleket is ki lehet olvasni ezekből. Az őszi hónapokban csak kevés új szerződés született, és ez a teljes állomány apadásához vezetett. Decemberben azonban emelkedtek a számok, így a rendelésállomány 12,3 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. Figyelemre méltó, hogy az épületekre kötött új szerződések mennyire megugrottak, úgy tűnik, az ágazati szereplők a hangoztatott értékesítési problémák ellenére bíznak a jövőben. 2005 utolsó hónapjában a sztrádaépítések által dominált egyéb építmények csoportban is sok új szerződés köttetett, de itt fokozottan igaz, hogy az év végi, év eleji hónapok adatai igen hektikusan alakulnak, érdemes megvárni a januári számokat is. (MI)


