Júliustól lecsapnak az ellenőrök!

A feketemunka következetes felszámolását a száz lépés program tavaly április végén tűzte ki célul, s erre az időpontra tehető az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) „fejcseréje” is. Papp Istvántól, az új elnöktől a kormányfő és a munkaügyi miniszter egyaránt szigorúbb és drasztikusabb ellenőrzéseket várt, és ez a tavaly június elsejével megkezdett feketemunka ellen irányuló célvizsgálattal el is indult, sőt ősztől száz új felügyelővel bővült a szervezet. Az alkalmi munkavállalás új regulákat kapott, ezzel egyszerűsödött a mezőgazdasági szezonális idénymunkák vállalása, sőt a magánszemélyek által végzett időszakos munkát (gyermekfelügyeletet, takarítást) is legalizálni kívánta a kormány. Emellett más feketéllő ágazatokat is új szabályzókkal igyekeztek fehéríteni, például megszülettek az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról és az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendeletek, ezekkel az ágazat – becslések szerint – 60-80 ezer illegálisan alkalmazott munkavállalóját kívánták jó útra téríteni.
Helytállónak tartja becslésünket Gyulavári Tamás, az ELTE egyetemi docense, miszerint mintegy félszáz szabályzó módosult, illetve született meg a feketefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében az elmúlt háromnegyed évben. Véleménye szerint amíg az egyes foglalkoztatási jogviszonyokhoz különböző közterhek kapcsolódnak, a munkaadók és a munkavállalók „ugrálni” fognak az eva, a vállalkozói vagy épp a megbízási jogviszony között, annak alapján, melyik épp az olcsóbb, alkalmazott pedig csak muszájból lesz valaki.
A feketefoglalkoztatás retorziójaként szigorú feltételeket kapott az állami forrásokhoz, megrendelésekhez jutás is, tavaly augusztus 4-én ugyanis hatályba lépett a közbeszerzésekről szóló törvény módosítása, miszerint a pályázó kizárható, ha korábban szabálysértést követett el a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével vagy külföldiek alkalmazásával kapcsolatban. Ehhez kapcsolódó fehérítő szabályzóként lépett életbe az úgynevezett rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumait előíró miniszteri rendelet, valamint az államháztartási törvény módosítása is.
Drákói szigort léptetett életbe a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása, hisz a korábban kiróható bírságtételek maximumát hatmillióról húszra emelték. Tavaly hatezer feketén foglalkoztatót találtak a munkaügyi felügyelők, őket közel kétmilliárd forintra büntették.
A munka törvénykönyvének változása többek között a munkaerő-kölcsönzés keretén belül történő illegális foglalkoztatást kívánta ráncba szedni. Így a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő cég ma már egyaránt büntethető feketemunka miatt, ha például a kölcsönmunkást elfelejtik bejelenteni az egységes magyar munkaügyi adatbázisba.
Elhibázott lépésnek tartja az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szerinti adóformát Gyulavári Tamás, mivel indokolatlanul kiemel egyes csoportokat, és azok kevesebb közterhet viselnek, mint más szakmák képviselői. A docens úgy véli, bár a megalkotott szabályzók fehérítik a munkaerőpiacot, hisz legalább valamilyen jogviszonyba beterelnek, ám a munkajogviszonyok szaporodása – és így a dolgozói jogbiztonság fenntartása – hosszú távon csak a közterhek egységesítésével történhet meg, ami olcsóbbá teszi a foglalkoztatást.
A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítéséhez elkészült foglalkoztatáspolitikai és pénzügyminiszteri irányelvnek – amelyet részben az ekhotörvény hozadékaként dolgoztak ki – hamarosan komoly jelentősége lesz, hisz július elsejétől nem védi adómoratórium a leplezett munkaviszonyban dolgozókat. Így az év második felében indul csak igazán a feketemunka-felszámolósdi, amikor is az eddig életbe lépett szabályzók szinergiáit kihasználhatják majd a különböző hatóságok. Ha például a munkaügyi felügyelők átminősítenek egy-egy kontraktust, már nemcsak a megemelt munkaügyi bírságot kell megfizetni a cégnek, hanem az adóellenőrök behajtják az elmaradt adó- és járulékterheket is. S ha a tartozást nem törlesztené a vállalkozás, akkor a cégvezető börtönbe vonulhat, hisz a büntető törvénykönyv (Btk.) rendelkezése alapján akár már nyolcéves szabadságvesztésre is ítélhető a feketén vagy színlelt szerződéssel foglalkoztató.

Vélemény

Hadi László, A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke: „Tőlünk nyugatabbra lévő társadalmakban jóval alacsonyabb a feketemunka aránya, holott ott sem élnek becsületesebb emberek, ám ha kell, nagyon szigorú eszközökkel kényszerítik ki a jogkövető magatartást. Sokkal több ellenőr, súlyosabb és elrettentőbb büntetések. Ez azonban nem elégséges megoldás. Olyan verseny- és adózási környezetet kell kialakítani, ahol megéri bevallani a jövedelmeket.”