Kevés az orvos, ráadásul rossz a szerkezet

Az egészségügyi tárca ebben a kormányzati ciklusban a második humánerőforrás-fejlesztési koncepciót készíti, a korábban készült zöld könyvet most fehérre cserélik. Ám mindkettőben előkelő helyet kap az egészségügyben dolgozók jövedelmének rendbetétele. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Magyar Kórházszövetség készült felmérése is indokolja ennek fontosságát, kiderül belőle, hogy az átlagos bruttó jövedelem ügyelettel együtt 168 850 forint – tudtuk meg Golub Iván elnöktől. Ez ugyan magasabb a mezőgazdaságban és a halászatban dolgozókénál, ám csak a nemzetgazdasági átlag körül van, pedig 2002-ben átlagosan 50 százalékos béremelésre került sor.

Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint a bérek nem függetlenek az intézményrendszer átalakításától. Az ágazatra jutó közkiadások végesek, és a bér mellett a dologi költségeket is tartalmazniuk kell. A tíz csatlakozó uniós ország közül Cipruson, Máltán, Szlovéniában és Csehországban magasabbak az orvosi jövedelmek a hazainál. Reális cél lehet, hogy öt éven belül 10 százalékkal haladják meg a magyar bérek az EU-tízek átlagát, 10 éven belül érjék el az unió összes tagállama orvosbérének 70 százalékát.

Az orvosok 12,5 százaléka felhagyott a közalkalmazottisággal, és különféle vállalkozási formákban, akár több intézményben, a korábbinál jobb kereseti lehetőséggel gyógyítanak, ám így sincsenek elegen – derült ki a kórházszövetség felméréséből. A szakorvosok 15, a szakdolgozók 6 százaléka hiányzik a kórházakból. A hiány nem új keletű, a 2003-ban engedélyezett 33 537 állásból 2432 volt betöltetlen. Ez azt is bizonyítja, az orvoshiánynak csak egyik oka a külföldi munkavállalás, jelentős csoportjuk a jobb kereset miatt gyógyszercégeknél vállal munkát.

Vojnik szerint reális képet csak a regionális szükségletek és az azokra kiépülő új intézményi struktúra ismeretében kaphatnak az orvoshiányról. A fővárosban 10 ezer lakosra 82 doktor jut, Észak-Magyarországon 25. Ám amíg az intézmények fenntartása az önkormányzatok dolga, az ő feladatuk az orvosok mobilitásának serkentése, habár különféle pályázatokkal és céltámogatásokkal a kormányzat is segíti az egyenlőtlenségek felszámolását.

A doktorok több mint 11 százaléka túl van a nyugdíjkorhatáron, a 30 évnél fiatalabbak aránya 8,8 százalék – ismertette a felmérés másik megállapítását Golub Iván, a kórházszövetség elnöke. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte: a mostani tanévben az előzőhöz képest 120-szal több hallgatót vettek föl az orvostudományi egyetemekre, a következő tanévben további 160-nal számolnak az államilag finanszírozott oktatásban. Tény azonban, hogy a fiatalok szakorvossá válásához 8-10 év szükséges. (NTE)