Kína nyomába iramodik India

Az indiai kormány erőteljesen növeli az infrastruktúrába és az energiaiparba irányuló beruházásokat, hogy megalapozza a növekedés gyorsítását és alig burkoltan Kína utolérését célzó programját. A többletforrásokat részint a szolgáltatásokra kirótt adók emeléséből teremtik elő, emellett a kormány nagy összegű kötvénykibocsátásokat is tervez. A folyó – március végén záruló – pénzügyi évre 8,1 százalékos növekedést vár az indiai pénzügyminiszter, szemben az előző 12 hónapban kimutatott 7,5-es GDP-többlettel. Mindez még mindig elmarad a Kína által az utóbbi három évben felmutatott 10 százalék körüli növekedéstől, ezt Újdelhi már a következő pénzügyi évben el szeretné érni. A gazdaság összteljesítményének fokozását azonban erősen hátráltatja a még mindig elmaradott infrastruktúra. Az ország kikötőiben egy hajó berakása tízszer tovább tart, mint Hongkongban, a termelést viszszatérően hátráltatják a hosszú áramkimaradások, az utak többsége katasztrofális állapotban van. Az elmaradás miatt a nagy ázsiai rivális, Kína tízszer több külföldi befektetést tud fogadni.

A lemaradás pótlására 11 százalékkal, 5640 milliárd rúpiára (mintegy 127 milliárd dollár) növelik a költségvetési kiadásokat. Ezen belül az utak és kikötők építésének előirányzatát 20 százalékkal emelik. Az országban ma naponta közel öt kilométernyi út épül, ez közel háromszorosa a 2004 előtti ütemnek. Az elektromos energetikai szektor fejlesztésére szánt összeget 39 százalékkal kívánják megemelni.

A fejlesztések fedezetét nagyrészt az adja, hogy a szolgáltatások utáni adót 10 százalékról 12-re emelik, emellett elhalasztják a helyi vállalatok 30 százalékos és a külföldiek 35 százalékos nyereségadójának további csökkentését. A kiadási tételek közötti átcsoportosításban megköti a kormány kezét, hogy a parlamenti többségét biztosító kommunista párt ragaszkodik az élelmiszer- és a műtrágya-támogatások fenntartásához, erre elmegy az elkölthető összegek mintegy 10 százaléka. A kabinetnek emellett tartania kell magát ahhoz a törvényhez, amely előírja a GDP-hez viszonyított hiány évi 0,3 százalékpontnyi csökkentését, ennek folytán az áprilistól kezdődő új pénzügyi évben 4,1 százalékról 3,8-re száll le a deficit/GDP mutató. A hitelminősítő intézetek ennek ellenére óvják Újdelhit az amúgy is tetemes államadósság növelésétől, az S&P például továbbra is a befektetési fokozat alatti BB+ osztályba sorolja az ország rúpiában meglévő adósságait. (VG)

A nukleáris technológia vált a ma kezdő amerikai elnöki látogatás legfőbb tárgyalási napirendi pontjává. Washington dilemmáját az adja, hogy India (a térségből Izraellel és Pakisztánnal együtt) nem tagja az atomfegyverek elterjesztését tiltó (NPT) egyezménynek. Az Egyesült Államok kész lenne eladni Újdelhinek bizonyos polgári célú technológiákat, szeretné azonban kikötni, hogy ezeket válasszák el hermetikusan a katonai kutatásoktól és a fegyvergyártástól. Washington egyetért azzal, hogy Indiának hatalmas atomerőművi beruházási programot kell végrehajtania az áramellátás javítása és a globális olajpiac legalább részleges tehermentesítése érdekében. Manmohan Szingh miniszterelnök azonban kijelentette, hogy nem mennek bele olyan kétoldalú egyezménybe, amely megkötné az ország kezét az atomfegyverek fejlesztésében és gyártásában. Emiatt a megállapodás sorsa George W. Bush ázsiai látogatásának kezdetéig bizonytalan maradt, bár amerikai kormánytisztviselők kijelentették, hogy az USA kész akár később is aláírni az egyezményt.