Lassacskán visszacsorog az áfa
Újabb fejezetéhez érkezett az áfaarányosítás ügye. Mint megírtuk, ősszel az Európai Bíróság az uniós jogba ütközőnek ítélt egy a múlt év végéig fennálló magyar rendelkezésre kísértetiesen hasonlító spanyol jogszabályt. Adótanácsadók szerint a döntés értelmében egyértelmű: hazánk esetében az EU-csatlakozás időpontjától kezdve jogtalanul korlátozták azoknak az adóalanyoknak – főként vállalkozásokra, színházakra kell gondolni – az áfalevonási jogát (ez az úgynevezett áfaarányosítási szabály), amelyek teljes mértékben adóköteles tevékenységet folytattak.
Szakértők szerint az áfaarányosítási rendelkezés miatt le nem vont áfa a csatlakozás időpontjáig visszamenőleg visszajár. A Pénzügyminisztérium és az APEH azonban egészen más véleményt képvisel, és nem kívánja visszaadni a Világgazdaság számításai szerint 40-50 milliárd forintra tehető összeget. Információnk szerint azonban az érintettek közül többen „fű alatt” visszakérték, illetve visszakérik az áfát. Az adóalanyok úgy járnak el, hogy az esedékes áfabevallásban levonásba helyezik az áfaarányosítás miatt le nem vont adót. Amelyik vállalkozás esetén ez feltűnően nagy összeg lenne a korábbiakhoz vagy a bevallásban feltüntetendő tételhez képest, az több időszakra vonatkozó bevallásokban, elosztva helyezi levonásba a summát. Így az adóhatóságnak általában nem tűnik fel az álláspontjával ellentétes gyakorlat, mivel arra csak egy ellenőrzés keretében derülne fény, az APEH kapacitásai ugyanakkor korlátozottak. Akkor is rajtakaphatják a vállalkozást a turpisságon, ha önellenőrzés keretében visszaigényli az áfát.
Még gyerekcipőben jár ez a gyakorlat: szakemberek becslése szerint eddig százmillió forintos nagyságrendben kértek vissza áfát a fent említett módon. Ezt azok a cégek nem tudják megcsinálni, amelyeknél komoly, szigorú számítógépes programmal végzik a könyvelést, hiszen ott az adott időszakra vonatkozó gazdasági eseményekkel együtt mozog az áfabevallás is.
Az EB ítéletét alapul véve az elévülési időn belül – önellenőrzés nélkül – jogosan helyezik utólag levonásba az áfát az arányosítási megkötés kapcsán a teljes mértékben adóköteles tevékenységet végző szervezetek – emeli ki Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Az elévülési idő az áfa esetében minimum öt, maximum pedig egy hónap híján hat év. Az adószakértő hozzáteszi: elvileg az sem kifogásolható, hogy az adóalany kisebb részletekben vonja le az összeget.
-->
