Magyarország az uniós országok élmezőnyében jár
A szerzői jogi alapú, úgynevezett kreatív ágazatok egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bírnak, GDP-t termelnek, munkát adnak – summázható a Magyar Szabadalmi Hivatal által készített, Magyarországon úttörő jelentőségű felmérés lényege. A vizsgált szektor együttes bruttó hozzáadott értéke 2002-ben 987 milliárd forintot képviselt, ez a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,67 százalékával volt egyenlő, és egyben jelentékeny külkereskedelmi tényező is. A kultúrát és a szoftveripart átfogó elsődleges szerzői jogi szektor külkereskedelmében még vannak kihasználatlan lehetőségek, ezt a termékkivitelnél háromszor magasabb behozatal jelzi, de például az audiovizuális szolgáltatások által felmutatott aktívum 50 milliárd forintot tett ki a vizsgált időszakban – közölte Penyigey Krisztina, az MSZH főosztályvezetője, a tanulmány szerzője.
Elmondta: a munka az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO által kidolgozott nemzetközi metodika alkalmazásával készült. A szerzői jogi szektorba sorolta mindazokat a tevékenységeket, amelyek egészben vagy részben a szerzői jog által védett alkotások létrehozására, terjesztésére irányulnak, illetve a művek úgymond fogyasztásához szükséges technikai hátteret adják, valamint egyéb módon kiszolgálják azokat.
Az elsődleges szerzői jogi ágazatok alapvetően a kulturális szférát – így például az irodalmat, a sajtót, a zenét –, valamint a szoftveripart foglalják magukban. A „szerzői jog függő” ágazatok a művek létrehozásának, terjesztésének eszközei – mint mondjuk a tévékészülék, a számítógép –, valamint idetartozik gyártásuk, kis- és nagykereskedelmük is. A részleges szerzői jogi ágazatokba azok a tevékenységek tartoznak, amelyek csak részben irányulnak a szerzői jog által védett termékek létrehozására, mint például az építészet, lakberendezés, bútorok. Ezen esetben a szerzői jog által védett alkotások arányát az országonként változó copyrightfaktor fejezi ki. A kiszolgálóágazatok az általános kis- és nagykereskedelmet, a szállítást, a telefont és az internetet ölelik fel.
Valamennyi szerzői jogi alapú ágazatban a munkavállalói jövedelem együttes nagysága 552 milliárd forint volt, a nemzetgazdasági érték 7,17 százaléka. Az itt foglalkoztatottak száma 278 ezer fő, az összes foglalkoztatott 7,1 százaléka. Csak az elsődleges szerzői jogi ágazatban dolgozók száma meghaladta a 162 ezret, ez a teljes alkalmazotti létszám 4,1 százalékát tette ki. Ez a nemzetközi összehasonlításban magas foglalkoztatotti arány nem feltétlenül pozitívum, mert – bár jóllehet több ember él meg belőle – a magyar gazdaságban általánosan jellemző termelékenységi elmaradásra utal: ugyanakkora hozzáadott értéket például Nyugat-Európában kevesebb foglalkoztatott, író, költő, könyvkiadó stb. állít elő. Más kérdés – mondta Penyigey Krisztina –, hogy lehetnek olyan szerzői jogi területek – mint például a filmipar –, ahol a technikát fejlesztő beruházásokkal a termelékenység a jövőben növelhető.
A gazdaságpolitikai döntéshozatal jövőbeni alakítása szempontjából különösen fontos lehet, hogy a kulturális ágazat – amely soha nem generált a hagyományos iparágakhoz hasonló figyelmet – gazdasági, foglalkoztatási súlyát tekintve nemhogy felzárkózott, hanem gyakorta le is hagyja azokat. A szerzői jogi szektor GDP-hez való 6,67 százalékos hozzájárulása olyan ipari ágazatok teljesítményével állítható párhuzamba, mint a gépipar (7,53 százalék), a vegyipar (4,43), az építőipar (5,32) vagy akár élelmiszeripar (3,55 százalék).
A kreatív ágazatok gazdasági teljesítményében Magyarország az uniós országok élmezőnyében jár: a csaknem négyszázalékos GDP-aránnyal megelőzte például Német-, Francia-, Finnországot, Ausztriát. A négy százaléknál nagyobb foglalkoztatási súlya is meghaladja az EU15 átlagát. (KK)
