Magyarország csapdába került
Magyarország makropénzügyi csapdahelyzetbe került – mondta Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója a Gazdasági és politikai kilátások a választások évében címmel megrendezett konferencián. Rácz szerint nem tartható az a célkitűzés, amely szerint az államháztartási hiány ebben az évben 4,7 százalékra csökken. Ennek függvényében az a 2010-es dátum sem tartható, amelyet hazánk eurózónához való csatlakozásának időpontjául tűztek ki. Rácz Margit szerint a választási kommunikáció nem szembesíti a választókat a konvergenciaprogram kívánalmaival. Parlamenti és társadalmi konszenzus kell ahhoz, hogy sikeres program szülessen.
Beláthatatlan következményekkel járna, ha hazánk még egy évtizedet töltene az eurózónán kívül – mondta Csorba Zoltán, a Magyar Európai Üzleti Tanács ügyvezető igazgatója, aki úgy véli, a többi ország csatlakozását követően Magyarország a periférián találná magát. Csorba szerint a távol-keleti országokkal a jelenleginél jóval nagyobb kereskedelmi és gazdasági együttműködésre van szükség, és az EU leendő tagországaival is (elsősorban Romániával, Bulgáriával) szorosabbra kell fűzni a kereskedelmi kapcsolatokat.
Az egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország a második helyre került a régióban Csehország után – mondta Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, aki kitartott a 2010-es euróbevezetés realitása mellett. Az államtitkár szerint hazánknak nem arra kell törekednie, hogy újabb összeszerelő üzemeket hozzanak létre, ezért a kormány a magasabb hozzáadott értéket képviselő beruházásokat támogatja majd.
Magyarország versenyképességének egyik „tartópillére” a logisztika fejlesztése, ám legalább ennyire fontos a megfelelő oktatási rendszer kialakítása – véli Stewart Oldroyd, az Amerikai Kereskedelmi Kamara igazgatósági tagja, aki a szolgáltatásorientált adminisztráció meghonosításának fontossága mellett érvelt. (FE)
