Magyarország eminens EU-tag

Magyarországnál jobb eredményt csak Litvánia és Dánia ért el: Vilnius hat, Koppenhága 11 olyan belső piaci irányelvet nem vett át nemzeti jogrendjébe, amelyeknél 2005 végéig lejárt az erre kiszabott határidő. Ez azt jelenti, hogy Litvánia a direktívák 0,4, Dánia és Magyarország pedig 0,7 százalékával késlekedett. Az Európai Bizottság folyamatosan nyomon követi a direktívák sorsát e területen, és évente kétszer részletes eredménytáblát közöl az aktuális helyzetről. Ez nem puszta statisztikai jelentés, hanem gyakorlati szempontból is nagyon fontos tájékoztatás: a belső piaci irányelvek közvetlenül befolyásolják az európai vállalatok mindennapi tevékenységét, így a tagországok késlekedése fennakadásokat okoz az egységes szabályok alkalmazásában.

A most kiadott elemzés a 2005. december 31-i helyzetet rögzíti, amely Charlie McCreevy belső piaci biztos szerint kedvezőbb, mint az elmúlt hat évben bármikor volt (azt megelőzen nem adtak ki belső piaci eredménylistát). A huszonötök összességében az irányelvek 1,6 százalékának átvételével vannak elmaradva, míg 2000 májusában még 3,5, de 2004 novemberében is 2,9 százalék volt ez az arány. A tagállamok többsége – szám szerint 17 ország – büszkélkedhet azzal, hogy immár teljesíti az állam- és kormányfők által ideiglenes célként kitűzött legfeljebb 1,5 százalékos lemaradást, és további három ország nagyon közel jár annak eléréséhez. A régi és az új EU-tagok egyaránt javítani tudták eredményüket a fél évvel ezelőtt kiadott táblához képest, így továbbra is a tízek elmaradása kisebb. Náluk átlagosan 1,2, míg a tizenötöknél 1,9 százalék a késésben lévő belső piaci direktívák aránya.

A biztató összkép dacára azonban McCreevy arra is felhívja a figyelmet, hogy azoknál az irányelveknél, amelyeknél késik a nemzeti jogba való átvétel, továbbra is elfogadhatatlanul hosszú a késés. Átlagosan 9,2 hónappal lépik túl a kijelölt határidőket a tagállamok, de jócskán előfordulnak egy évnél hosszabb késések is. A 2001 előtt elfogadott összesen 1240 belső piaci direktívából húszat mind a mai napig nem ültetett át valamennyi tagország. Luxemburg és Görögország „szégyenpadra” került, mivel náluk az általános trenddel ellentétben az elmúlt hat hónapban éppen hogy nőtt a lemaradások aránya, és eléri a 4,4, illetve 3,7 százalékot.