Magyarország megkapta a harmadik intőt...
Lépett a harmadik nagy hitelminősítő intézet is: tegnap a Moody’s az eddigi stabilról negatívra változtatta a hosszú lejáratú magyar államadósság kilátását. Január végén a Standard & Poor’s is hasonló lépésre szánta el magát, ugyanakkor a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch egy fokozattal lejjebb, BBB+ szintre helyezte a besorolást.
Mind a három hitelminősítő elsődleges indoka azonos: a költségvetési egyensúlytalanság romló helyzete. Az is visszaköszön a mostani Moody’s-közleményben, amit már többször is olvashattunk a többinél, hogy a magyar hiányra vonatkozó prognózisokat időről időre emelik Budapesten. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a két nagy párt közül egyik sem mutat elkötelezettséget a szükséges lépések megtételére, a közszféra racionalizálására, az oktatás és az egyészségügy reformjára. Ráadásul a térségbeli versenytársak adócsökkentési politikájának fényében nem egyszerű adót emelni Magyarországon, pedig az növelhetné a költségvetési bevételeket. Így főként a prognosztizált gyors gazdasági bővülésben bízhat az ország, amely révén nőnek a bevételek és beáramlik a tőke, s ezzel lehet fedezni a nagy hiányt. Ám az elmúlt években ez a stratégia nem vált be a deficitcsökkentésben – szögezi le a hitelminősítő.
Mindezek alapján a Moody’s szerint nemcsak a magyar euróövezeti, de az ERM II-höz való csatlakozás is kitolódhat a következő évtizedre. Ráadásul a hitelminősítő szerint nő a veszélye az árfolyam-spekulációnak, s ha ezt a magasabb kamatokkal igyekeznek kivédeni, akkor lassul a gazdasági növekedés, mérséklődnek a költségvetési bevételek, ennek nyomán pedig tovább nő a hiány – vezeti le a dokumentum.
A Moody’s lépésének értékelésekor mindenféleképpen figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó hitelminősítő intézet már régen lépett, így a mostani döntés egyfajta jelzés a választások előtt álló pártok számára, hogy komoly orvoslandó problémák vannak az államháztartás terén – kommentálta a történteket Samu János, a Concorde Értékpapír Rt. makroelemzője. Veres János pénzügyminiszter az MTI-Eco tudósítása szerint nyomban sietett is leszögezni: amennyiben az MSZP ismét bizalmat kap a választásokon a kormányalakításra, akkor az új kabinet sürgősen az Országgyűlés elé terjeszti az államháztartás strukturális változtatására vonatkozó javaslatait. Hozzátette: Magyarország 2005-ben teljesítette a költségvetési törvényben rögzített hiánymutatókat.
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a büdzsé hiánya az elmúlt években az ígéretek ellenére magas szinten ragadt be. Ráadásul tavaly az euróbevezetés szempontjából mérvadó deficitcélt ősszel a GDP 4,7 százalékáról 7,4 százalékra srófolta a kabinet, és ez utóbbi teljesült a minisztérium tisztségviselőinek nyilatkozatai szerint.
Az elmúlt néhány napban visszarendeződés következett be a magas kamatot kínáló, ám egyensúlyi problémákkal küszködő országok devizapiacain. Ennek fényében a minősítésbeli romlást a megfelelő helyén kell kezelnie a gazdaságpolitikának – hívta fel a figyelmet Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A Mooody’s lépésének bejelentése után a hazai valuta átlépve a 254 forint/eurós kurzust azonnal több mint másfél forintot gyengült az euróval szemben, utána 253,60 körül látszott némiképp megnyugodni.
