Megtorpan az idén a török privatizáció
A tavalyi, sikeres privatizációs sorozat után gyenge kezdetet vett az idén a török reformfolyamat. Fontos magánosítási ügyleteket és terveket állítottak le, mert maga a kormány is megosztott a folyamatot illetően.
A visszafordulás leglátványosabb példájával a Galataport néven ismert projekt szolgál, amelyre a korábban kiadott engedélyeket az év elején visszavonták. Az Isztambul történelmi magja közelében lévő területen luxushajók és ezek földközi-, illetve fekete-tengeri útjai számára kívántak kikötőt építeni. A létesítményért eredetileg 3,5 milliárd dollárnak megfelelő összeget ajánlottak a befektetők. Amint azonban kiderült, hogy a pénzt 49 év alatt akarták kifizetni, a török hatóságok visszatáncoltak, végül egy bíróság a kiadott építési terveket is törölte. Emiatt új kiírásra lehet számítani. A lépésben a Neue Zürcher Zeitung szerint az is közrejátszott, hogy a török pénzügyminiszter az ügylet jóváhagyása előtt röviddel találkozott a befektetőcsoportot vezető izraeli üzletemberrel, s ennek nyomán azonnal megindultak a korrupcióról szóló találgatások. Alig néhány nappal a Galataport projekt visszavonása után egy fellebbviteli bíróság törölte a Tüpras olajfinomító komplexum privatizációját. A török piac közel háromnegyedét ellenőrző konszern 51 százalékáért 4,14 milliárd dolláros vételárat ajánlott a Shell, a Koc-Holding nevű helyi vállalkozói csoporttal együtt, és már el is kezdte a vételár törlesztését, amikor az igazságszolgáltatás érvénytelenítette az ügyletet. Egy újabb, a Fekete-tengertől Ceyhan kikötőig tartó olajvezeték tervét azért vonták vissza, mert versenytárgyalások nélkül fogtak hozzá a kivitelezéshez, emellett felmerült, hogy Törökország európai területén jóval rövidebb vezetékkel is meg lehetne oldani a túlzsúfolt Boszporusznak a veszélyes tartályhajóktól való mentesítését. (VG)
