Menük költségvetési konszolidációra

Rövid távon inkább a bevételek növelésén, hosszabb távon a kiadások csökkentésén keresztül lehet nagyobb megtakarítást elérni a költségvetésben – áll az OTP elemzési központjának legfrissebb elemzésében. Mindent egybevetve pár éves horizonton belül a GDP arányában a bevételek 2,5-3 százalékos növelésére, a kiadások 2,5-4,5 százalékos csökkentésére látnak lehetőséget a szakértők, akik megjegyzik: a deficit néhány éven belüli lefaragására számtalan elvi lehetőség kínálkozik, de ezek többsége nagy konfliktusvállaló készséget feltételez.

A közgazdászok összeállítottak egy menüt, amelyben a szóba jöhető kiigazítási lehetőségeket veszik számba. Ennek során az államháztartás főbb bevételeit és kiadásait vették sorra tételesen, és számszerűsítették egyes hipotetikus intézkedések rövid és középtávú fiskális hatásait. Kiindulási alapként az szolgált, hogy 2007-ben további intézkedések nélkül a költségvetési hiány a GDP 7,6 százaléka lenne. Így a maastrichti kritérium teljesítéséhez a bázisévhez képest kb. a GDP 5 százalékának megfelelő deficitcsökkentés volna indokolt.

A bevételi oldalon az intézkedések többek között a jövedéki adó emelése, a személyi jövedelemadózás terén a kedvezmények és az adómentes jövedelmek szűkítése, főként a tőkejövedelmek adóztatása terén lát nagy mozgásteret az OTP szakértői csapata. Idesorolják továbbá a vagyonadók különféle fajtáit, elsősorban az ingatlanadót, amely az önkormányzati finanszírozás új alapokra helyezésével is összekapcsolható, továbbá az egészségügyi ellátás egyes területein a részleges magánfinanszírozás irányába való elmozdulást. A kiadási oldalon a menü része a közalkalmazotti szféra személyi és működési kiadásainak csökkentése, a társadalombiztosítási ellátások jogosultságának szigorítása (és a bevételi oldalon említett intézkedések hosszabb távú kiadáscsökkentő hatása), valamint a beruházási kiadások GDP-arányos visszafogása. A fenti eszközök fontos közös tulajdonsága, hogy viszonylag kisebb politikai kockázattal és potenciális konfliktussal járnak, politikailag könnyebben kommunikálhatók. A teljes listát a felsorolt intézkedésekre szűkítve rövid távon a GDP arányában 1,3 százalékkal (hosszabb távon 1,8 százalékkal) lennének növelhetők a bevételek, és 1,8 százalékkal csökkenthetők a kiadások (hosszabb távon 3,7 százalékkal). Táblázatunk ezt a verziót foglalja össze.

A szakemberek az idei költségvetésre is adtak előrejelzést. Kiigazítás nélküli alappályát feltétezve a 2005-ös pénzforgalmi hiány 1920 milliárd forintra, a GDP 8,1 százalékára emelkedhet. A költségvetési törvényhez képest 333 milliárd forintos eltérés főbb tételei :

– A bevételei oldalon 100 milliárd forint körüli elmaradás keletkezhet a felültervezett áfa- és szja-bevételi soron.

– Kiadási oldalon a központi költségvetési szerveknél a képzett 61 milliárd forintos tartalék felhasználásával számol az elemzői központ, tekintettel a választási évre és az elmúlt években lényegi megtakarítást nem eredményező zárolásokra.

– A kamatkiadások 30 milliárd forinttal alultervezettek lehetnek, de jelentős a további túllépés kockázata is.

– A tb-kassza hiányának csökkentését semmilyen konkrét intézkedéssel nem sikerült megalapozni. A várható hiányból az idén 350 milliárd forintot a központi költségvetéshez csoportosítottak át, ennek ellenére a tb-alapok egyenlege 143 milliárd forinttal magasabb lehet a költségvetési törvényben tervezettnél. (MI)