Mit várhatunk Putyin látogatásától?
Hatodik alkalommal találkoznak egymással a legmagasabb szinten az orosz és a magyar vezetők ebben a kormányzati ciklusban – a javuló kétoldalú politikai viszony hatása meg is látszik a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok alakulásán. A tavalyi volt az első olyan év, amikor a magyar export túlszárnyalta az 1992-es szintet, meghaladva az egymilliárd dolláros értéket. Igaz, az Oroszországból származó import is jócskán megugrott, de tény, ez a behozatalban vezető szerepet játszó, a világpiacon folyamatosan és jelentősen dráguló, a magyar gazdaság számára létszükségletű energiahordozóknak és nyersanyagoknak tudható be. A magyar export folyamatos és éves szinten átlagosan harminc százalékot meghaladó ütemű bővülése különösen annak fényében biztató, hogy abban jelentős szerepet játszik a korszerű együttműködési formák alkalmazása. Ilyen például az orosz szociális lakásépítésben való magyar részvétel (már átadták Csuvasföldön az első 345, ilyen konstrukcióban magyarok által épített lakótömböt, s mintegy százmillió euró értékű további projekt van előkészület alatt más régiókban is). Ilyen továbbá a 170 millió euró értékű moszkvai szemétégető-projekt, amelynek tenderét magyar cég nyerte el; vagy a különféle közhasznú – sport-, kulturális, egészségügyi célú – rekonstrukciók (például Szverdlovszkban magyarok végeztek kórház-rekonstrukciót).
Magyar törekvés, hogy minél több és szerteágazóbb területeken vegyék ki cégeink – fővállalkozóként, rendszer- vagy szolgáltatásexportőrként – részüket az Oroszország által meghirdetett nagy nemzeti fejlesztési projektekből. Mint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a
Világgazdaságnak moszkvai tárgyalásai után a napokban emlékeztetett: Putyin négy fő területen hirdetett meg ilyen nemzeti programokat, az egészségügyben, a lakásépítésben, az oktatás-kutatásban és az agráriumban. Ezekben nem állunk roszszul: az előző két területen már ott vannak a magyarok, s a mostani Putyin-vizit alatt a nanotechnológiai együttműködésről aláírandó megállapodás (lásd keretes írásunkat) is ebbe a sorba illik. Ami a negyedik, Putyin által kiemelt területet, az agráriumot illeti, Kóka elmondta, hogy a hagyományos agrárexport mellett mind nagyobb hangsúly tevődik a technológiavásárlása, ebben is nagy a nyitottság mindkét fél részéről. Fejlettebb együttműködésre egyéb területeken is mód nyílik, például a két ország gazdasági vegyes bizottságának közelmúltbeli moszkvai ülésén szóba került a magyar madárinfluenza elleni oltóanyag nemzetközi gyártása, valamint Záhony fejlesztése magyar–orosz–ukrán együttműködésben, mondta a miniszter, hozzátéve: a különleges gazdasági térségként definiálható övezet létrehozásának jelentősége messze túlmutat a háromoldalú kapcsolatok fejlesztésén is. A magyar vállalatok több helyről, forrásból és formában kapnak állami rásegítést piacszerzésre, a jelenlét erősítésére; rendelkezésükre állnak például az Eximbank és a Mehib konstrukciói, illetve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. szolgáltatásai. A régiós kapcsolatok is erősödnek – tavaly év végén – a moszkvai és a szentpétervári után – megnyílt a harmadik oroszországi magyar kereskedelmi képviselet, Jekatyerinburgban. Emellett sorra köttetnek az együttműködési megállapodások az oroszországi régiókkal. Ugyanakkor az üzleti szféra ennél többet vár a kormányzattól – hangsúlyozta lapunknak Nagy Róza, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–orosz tagozatának elnöke.
Versenyképes rásegítés kellene, olyan formákban, amelyek előmozdítják és támogatják a piaci pozíciókat. Példaként említette a partnerek felkutatását, a jelenleginél sokkal erőteljesebb támogatást a különféle kereskedelemfejlesztő rendezvényeken, például úgy, hogy a vállalatok ilyetén kiadásait nyolcvan százalékban átvállalná az állam. Emellett az új, fejlettebb típusú együttműködési formák és területek kapjanak segítséget, már csak azért is, mert a hagyományos kereskedelmi eszközökkel nem lehet komoly áttörést elérni a meglévő és folyamatosan növekvő passzívum mérséklésére – hangsúlyozta. Egyetértenek a magyar üzleti körök azzal, hogy olyan területeken kellene további pozíciókat szerezni, mint a mezőgazdaság (technológiaátadás, komplett gépsorok kiszállítása és felszerelése), a közmű-rekonstrukció, -fejlesztés, a lakásépítés és az ahhoz kapcsolódó ingatlankialakítás, közművesítés. Mindezekben komoly piaci lehetőségek rejlenek a magyarok számára. (NVZs)
