Párizst ismét bírság fenyegeti

Az Európai Bizottság a minap jelentette be, hogy napi 169 ezer eurós bírság kivetését kéri Franciaországra az Európai Bíróságtól, mivel Párizs 1992 óta nem ültette át nemzeti jogrendjébe a genetikailag módosított mikroorganizmusok biztonságos kezeléséről szóló 1990-es irányelvet, bár 2003-ban már egy európai bírósági ítélet is felszólította erre.

Mindeddig összesen három esetben fordult elő, hogy a jogsértési eljárás keretében az Európai Bíróság pénzbírságot vetett ki egy adott tagállamra. 2000 júliusában Görögországot kötelezte a luxembourgi testület napi 20 ezer eurós kényszerítő bírság megfizetésére mindaddig, amíg Athén bizonyos uniós irányelveknek megfelelően nem rendezte megfelelően az ország egy adott térségében a hulladékkezelést. Végül is Görögország kilenc hónap alatt orvosolta a problémát, s így 5,4 millió euróval rövidítette meg a görög kincstárat. 2003 novemberében pedig Spanyolországot kötelezte a bíróság évi 624 ezer eurós kényszerítő bírság megfizetésére minden egyszázaléknyi part menti víz után, amelynek minősége nem felel meg a fürdővizekre vonatkozó közösségi előírásoknak. A döntés előzményéhez tartozik, hogy a bíróság már 1998-ban felszólította Madridot a szabályozások betartására. A legutóbbi pénzbüntetést pedig tavaly júliusban a Brüsszel által most megbírságolni javasolt Franciaország kapta, amiért nem tartotta be az unió halászati rendelkezéseit a hálók sűrűségére és a halak méretére vonatkozóan. A bíróság a félévenként fizetendő 57,8 millió eurós kényszerítő büntetés mellett 20 millió eurós átalányösszeget is kivetett Párizsra. Ez volt az első alkalom, hogy egy adott tagállamot a jogsértés megszüntetéséig fizetendő kényszerítő bírság, illetve az átalányösszeg együttes megfizetésére kötelezték.

A napi kényszerítő bírságot, illetve az átalányösszeget bonyolult matematikai képletek alapján számolja ki a bizottság. A kényszerítő bírság összege úgy jön ki, hogy egy 600 eurós alapdíjat szoroznak be a jogsértés súlyosságára, illetve annak időtartamára vonatkozó koefficienssel, valamint egy olyan számmal, amely az egyes országok miniszteri tanácsban betöltött szavazati súlyát, illetve a GDP-jét fedi le. Az átalányösszeg esetében pedig minden egyes országra vonatkozóan létezik egy a tagországok GDP-jén és tanácsi szavazati súlyán alapuló minimális összegű bírság, amelyet mindenképpen ki kell vetni, és amely a jogsértés időtartamának megfelelően jóval nagyobb összegű is lehet. Ez a legnagyobb gazdaságú és a legtöbb tanácsi szavazatú Németország esetében 12,7 millió euró, míg Magyarországnak minimálisan másfél millió euró átalánybírságot kellene kifizetnie, ha esetlegesen a bíróság ítélete ellenére sem tartana be egy közösségi előírást.

Jelenleg Magyarország ellen tíz esetben folyik jogsértési eljárás (VG, 2006. január 11., 5. oldal). Ezek mindegyike még csak az eljárás első fokozatában tart, vagyis figyelmeztetést kapott Budapest, azonban az indokolással ellátott vélemény elküldéséig még nem jutott el Brüsszel, a bírósági eljárásról nem is szólva. Két esetben viszont elkerülhetetlennek látszik, hogy Brüszszel márciusban vagy júniusban a második fokozatba lépjen, mivel nincs esély addig a megoldásra. Az egyik a médiatörvény előírása, amely a lakosság maximum egyharmadára korlátozza egy-egy kábelszolgáltató műsorelosztási jogosultságát. A másik ügy az USA-val kötött légiközlekedési egyezmény, ahol hazánkkal együtt 21 tagország ellen indított eljárást a bizottság. Ezt az egyezményt fel kellene mondani, hogy uniós szintű megállapodást lehessen kötni Washingtonnal.

- ha továbbra is fennáll a mulasztás, a bizottság indokolással ellátott véleményt ad ki

- ha ennek sem tesz eleget a tagállam, a bizottság a bírósághoz fordul

- ha a bírósági ítéletet sem tartják be, a bizottság újabb indokolással ellátott véleményt ad ki

- végső esetben a bizottság másodszor is a bírósághoz fordul, és bírság kivetését is kéri

- ha továbbra is fennáll a mulasztás, a bizottság indokolással ellátott véleményt ad ki

- ha ennek sem tesz eleget a tagállam, a bizottság a bírósághoz fordul

- ha a bírósági ítéletet sem tartják be, a bizottság újabb indokolással ellátott véleményt ad ki

- végső esetben a bizottság másodszor is a bírósághoz fordul, és bírság kivetését is kéri-->