Reorganizációs hullám jöhet
Tavaly csaknem nyolcezer felszámolási procedúra indult és jelenleg több mint 19 ezer van folyamatban, miközben a cégek megmentését szolgáló csődeljárások száma nem érte el a harmincat. Felszámolók és felszámolási bírák azt tapasztalják, hogy a felszámolásokkal milliárdok tűnnek el, mert számos cég mielőtt teljesen tönkremenne átmenti vagyonát egy másikba, amelyben úgymond újraéled. Arra rendszerint ügyel, hogy a számára fontos hitelezőket kifizesse. Amúgy viszont sorsára hagyja a kiürített céget és a többi hitelezőt, köztük az adóhivatalt meg a társadalombiztosítást. A felszámolások több mint 90 százaléka kiürített vállalkozások ellen folyik. A társaságok megmentésére irányuló próbálkozások pedig a hatályos szabályozás buktatói miatt többnyire eredménytelenek. Az új csődtörvény előkészítői ezért arra törekednek, hogy az adós a mainál nagyobb esélyt kapjon a reorganizációra, az újrakezdésre.
Az elképzelések szerint a cég még fizetésképtelensége bekövetkeztét megelőzően kezdeményezhetné a csődnyitást, hiszen ilyenkor nagyobb az esély a rentábilis működtetés helyreállítására. Akár az adós, akár a hitelező kezdeményezi azonban az eljárást, a cél az lenne, hogy a hitelezők dönthessék el a társaság sorsát. Az eljárás 90 napja alatt az adóst fizetési moratórium illetné meg. Ennek leteltekor – amennyiben addig nem jött létre egyezség – a hitelezők határoznak arról, hogy támogatják-e a reorganizációt vagy felszámolást kezdeményeznek. Ők hagyják jóvá a reorganizációs tervet is. Miként a csődnyitáskor a bíróság nem vizsgálná, hogy az adós fizetőképessége veszélybe került-e, illetve fizetésképtelen-e, úgy a reorganizáció mellett sem foglalna állást, csakis akkor, ha azt a törvényben meghatározott hitelezői kör bizonyos hányada támogatja.
A reorganizációs terv végrehajtásának meghiúsulása nem vonná automatikusan maga után a felszámolás megindítását, azt az általános szabályok szerint kérhetik majd a hitelezők. Ám ha a végrehajtás sikertelenségét az adós azzal okozza, hogy megszegi a tervben foglaltakat, úgy szankcióként átfordulhat felszámolásba az eljárás. Felszámolási szakemberek szerint félő, hogy a reorganizációs célok nem érvényesülhetnek majd maradéktalanul a gyakorlatban, mert például nem lesz meg a biztosított és a nem biztosított hitelezői jogosultságok közötti kívánatos arány, azaz túlságosan az előbbiek javára billen a mérleg nyelve. A csődtörvény legutóbbi, ez év júliusától hatályos módosítása a zálogjogosult hitelezőket a korábbinál is kedvezőbb helyzetbe hozza majd azzal, hogy a felszámolás során százszázalékos kielégítést nyerhetnek a zálogtárgy értékesítéséből befolyt árbevételből. Így aligha lesznek érdekeltek a reorganizációban – vélekedett Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke. Kis hatékonyság várható a törvénytől akkor is, ha nem növelik a vezető tisztségviselők és a meghatározó befolyású részvényesek felelősségét, ha nem szigorítják az idevágó, az úgynevezett wrongful trading és a rosszhiszemű vagyonátruházás szabályait. Csakis nagyobb szigorral érhető el ugyanis, hogy az adós időben kérjen csődeljárást maga ellen – mondta Filip György, aki ennek érdekében a kötelező öncsődöt vezetné be.
