Svájci támogatás az új tagoknak
Hosszú ideig folytak a tárgyalások az Európai Bizottság és Svájc között arról, miként kompenzálja a kibővült belső piac használatáért az új tagállamokat – tájékoztatta lapunkat Rapcsák János kormány-főtanácsadó, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal illetékese.
Két vitatott kérdés miatt késett a megegyezés. A tíz új tagállam rendelkezésére bocsátott egymilliárd svájci frankos alap eredeti elnevezése még tartalmazta a „kohéziós” jelzőt is, amelyet az ugyancsak kohéziós országnak számító Görögország, Portugália és Spanyolország kifogásolt. Álláspontjuk az volt, hogy vagy részesednek a támogatásból, vagy nem használhatják a kohéziós megjelölést. Svájc nem ismerte el jogosultságukat, és az utóbbi megoldást választotta.
Vita alakult ki Máltával is, amely a legsűrűbben lakott új tagállamként igényt tartott arra, hogy a forráselosztásnál vegyék figyelembe ezt a tényt. Ebben az ügyben végül kompromisszum született: a földközi-tengeri ország megkapja a rá eső 2,994 millió eurós részt, és népsűrűsége miatt előnyt élvez a kiemelt projekteknél, amelyekre kétmillió frankot szán Svájc.
Magyarországgal ugyancsak több egyeztetés zajlott már le – tájékoztatta lapunkat Rapcsák János. Miután Bernben megfogalmazódott a szándék, hogy elsősorban az elmaradott régiók kapjanak ebből a támogatásból, a svájci illetékesek Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban jártak „helyszíni szemlén”. Meg nem erősített hírek szerint március végére ígérik svájci részről a kétoldalú megállapodás tervezetét. Ebben várhatóan elsőbbséget élveznek azok a környezetvédelmi és infrastrukturális beruházások, amelyek nehezen lennének támogathatók az uniós kohéziós és strukturális alapokból. Szintén nagy eséllyel bekerülhet a svájci felzárkóztatási alapból támogatható területek közé a kis- és középvállalkozások, a kulturális örökségvédelem, a kutatás-fejlesztés, oktatás, képzés és az élhető környezet témaköre.
Kifejezetten jók a tapasztalatai Magyarországnak a svájci támogatások felhasználásával. A 2002-ben lezárult svájci segélyalapból zökkenőmentesen valósult meg Debrecen és Nyíregyháza szennyvíztisztító-beruházása, valamint hat veszélyeshulladék-égető felépítése szerte az országban. A szakemberek külön kiemelik Svájc rugalmasságát a források kezelésében, amellyel elősegítette a keret hatékony felhasználását.
