Szlovéniában már euróban is számolnak
Holnaptól a szlovéniai üzletek, bankok és biztosítók tolár mellett euróban is kötelesek feltüntetni az árakat. A lépés azt kívánja demonstrálni, hogy immár nincs visszaút a valutacserétől, egyúttal felkészítik a lakosságot az új árviszonyokra. Mint ismeretes, Ljubljana 2007 januárjától szeretné bevezetni az egységes európai fizetőeszközt, és ezt jelenleg semmi sem látszik veszélyeztetni.
Egyes szlovén pénzintézetek az előírtnál korábban megkezdték az átállást. Az ország legnagyobb biztosítótársasága, a Zavarovalnica Triglav már januártól feltünteti euróban is a díjakat, és az őt követő Zavarovalnica Maribor sem várt az utolsó pillanatig. A ljubljanai értéktőzsde szintén megkezdte az átállítást: a börze honlapján holnaptól tolárban és euróban is közlik az árfolyamokat, ugyanakkor maga a kereskedési rendszer csak a tényleges pénzcsere időpontjától áll át, nehogy a különböző összegek megzavarják a brókereket.
A kettős árcédulázás ünnepélyes nyitányára José Manuel Barroso európai bizottsági elnök is Szlovéniába látogat – jelenti az STA hírügynökség. Ljubljana várhatóan felkéri Brüsszelt, hogy még a valutaunión kívüli országokról ősszel esedékes jelentés előtt adjon ki külön értékelést Szlovénia felkészültségéről. Az euróérmék elkészítése – amely csak a jelentés elfogadása után indulhat meg – ugyanis legalább öt hónapot vesz majd igénybe. Ezért június végéig meg kellene születnie a bizottsági értékelésnek, és azt július 11-én el kellene fogadniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek. (VG)
Szlovénia 1,7 millió eurót kíván fordítani az euró átvételét megelőző kampányra, ez lakosonként körülbelül 0,8 eurót jelent. A szlovák kormány is nagyjából ennyit szán felvilágosításra: 4-5 millió eurót az 5,3 millió lakosú országban. Észtország kereken egy eurót költ minden egyes polgár megdolgozására. A finn kormány – általános vélemény szerint rendkívül sikeres – tájékoztató kampánya ennél sokkal olcsóbb volt: a bő ötmilliós ország 2 millió eurót költött e célra, ráadásul a finn kampány négy évig tartott, a kelet-közép-európaiakat viszont csak két-három évesre tervezik.
