BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Törvényi háttér nélkül

Törvényi háttér nélkül maradnak az érdekképviselők, a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) tagjai, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói és munkavállalói oldalai, sőt az ágazati párbeszédbizottságok (ápb) is. Mindhárom fórumra elkészültek a szabályzók, ám a 2002–2006-os ciklusban már nem fogadják el azokat.

Bár a parlament mai ülésén még szerepel a napirendi pontok között az OÉT és az ápb-k munkáját érintő előterjesztések, mindössze általános vitájukat kezdik meg a honatyák. A két törvény előkészülete 2004 óta folyamatosan zajlik, legutoljára 2005 októberében kellett volna a szociális párbeszéd törvényjavaslatáról szóló előterjesztést véglegesítenie az OÉT munkajogi bizottságának.

Az OÉT-törvény elfogadása különösen sürgős lett volna, mivel az Alkotmánybíróság (AB) tavaly októberi határozatában alkotmányellenesnek ítélte, hogy a fórum olyan közhatalmi jogosítvánnyal rendelkezik, mint a Munkaerő-piaci Alap testületének beszámoltatása. Az alkotmányellenes működés felszámolására március 31-ig adott határidőt az AB. Kérdés, ha az Országgyűlés nem legitimálja most az országos érdekképviseletet, az hogyan működik tovább.

Pedig a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvénytervezet tavaly decemberben már elkészült a gazdaság legnagyobb fajsúlyú szereplőinek egyetértésével. Mind az öt kijelölt parlamenti bizottság megtárgyalta, most részletes vitája kezdődhetett volna meg. Tóth János, a GSZT megbízott főtitkára (az egyik alapító szervezet, az Ipari Parkok Egyesületének alelnöke) a Világgazdaságnak nyilatkozva érthetetlennek mondta, hogy a parlament nem tárgyalja a törvényt. Úgy vélekedett, hogy a GSZT tagjai – különösen a választások időszakában – nem felejtik el, hogy éppen a róluk szóló törvény elfogadására nem maradt idő.

Az OÉT-ről, az ápb-kről, valamint a GSZT-ről szóló törvény megszületése jelezhette volna, hogy a részvételi demokrácia milyen szintű elismertséget élvez – fogalmazott Tóth János. A meghiúsuló három szabályzót a várhatóan ma elfogadandó lobbitörvény sem pótolja. Már csak azért sem, mert ez csak a hivatásos érdekkijárást legitimálja, a civil szférát, így például a munkaadói szövetségeket kizárja a lobbizásból.

Ma tartja utolsó ülését a parlament az áprilisi választások előtt. A miniszterelnök napirend előtti felszólalása mellett több törvényről döntenek még a képviselők. Ilyen a lobbi-, a privatizációs törvény, a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról, egyszerűsítéséről szóló jogszabály, a 2006. évi új címzett támogatások, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló javaslat és a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló előterjesztés.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.