Tovább fiatalodott az autópark
Tavaly közel 240 ezer személygépkocsit, a 2004-esnél hat százalékkal kevesebbet helyeztek első alkalommal forgalomba – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal szállítási teljesítményekről beszámoló gyorsjelentéséből. Ezzel – két év visszaesés következtében – a 2002-es szintre csökkent az új és használt importautók eladása. Még ez is elegendő volt ahhoz, hogy folytatódjon a személygépkocsi-állomány átlagéletkor-csökkenésének tendenciája. Jelenleg 10,5 éves átlagkort jegyez a KSH, bár ezt bizonyára befolyásolja jó néhány forgalomból kivonni elfelejtett, működésképtelen öreg gépjármű. Bár az átlagéletkor csökkent, a három évnél fiatalabb autók arányában gyakorlatilag stagnálás mutatkozik, úgy tűnik, hogy ehhez évi negyedmilliónál több új autót kell értékesíteni. Jelentősen mérséklődött viszont az 1990 előtt a szocialista országok által gyártott autók száma (lásd grafikonunk „keleti autók aránya” trendjét). 2004-ben még minden ötödik autó ebbe a csoportba tartozott, tavaly év végén már csak minden hetedik.
A gyártmány szerinti erősorrend változott 2004-hez képest: a Suzuki jó évet zárt, az Opel eladásai viszont csökkentek, így 2000 után először újra a japán márkából adták el a legtöbbet Magyarországon. Minden hatodik forgalomba helyezett autó Suzuki. Előretört a Ford is, amely dobogós helyezését egyszerre köszönheti növekvő értékesítésének, illetve a Volkswagen és a Renault visszaesésének. Utóbbi esetében különösen szembetűnő a formahanyatlás, hiszen gyakorlatilag kétharma-dára zsugorodott az értékesített autók száma. Igaz, a francia márka esetében némiképp mérsékli a kiesést a Dacia előretörése. Befért még az első ötbe a stabil növekedést mutató koda is. Érdekesség, hogy az első öt márkának (Suzuki, Opel, Ford, Volkswagen, koda) összesen 55 százalékos a piaci részesedés, s ez erősen növekvő koncentrációt jelez a 2004-es 50 százalék után.
Tavaly a szállítási ágazatokhoz tartozó (közúton az ágazaton kívülieket is magában foglaló) hazai vállalatok által szállított áruk mennyisége az előző év azonos időszakához képest négy százalékkal nőtt, az árutonna-kilométer teljesítménye 13 százalékkal bővült – derül ki ugyanebből a gyorstájékoztatóból. A távolsági személyszállításban az utasok száma kismértékben, az utaskilométer-teljesítmény három százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasszáma négy százalékkal csökkent. A Budapest-Ferihegyi repülőteret – a forgalom közel 25 százalékos növekedésével – több mint nyolcmillió utas használta. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 240 ezer volt.
Az év folyamán összesen 126,4 ezer járat érkezett, illetve indult, ezek számának növekedése elmarad az utasforgalom bővülésétől, s ez a légitársaságok jobb járatkihasználtságára utal. Szinte valamennyi légitársaság utasforgalmi többlettel zárta a 2005-ös évet, a diszkont-légitársaságok pedig kiemelkedő növekedést tudhatnak maguk mögött: forgalmuk 169 százalékkal nőtt. 2005-ben az utasforgalom 28 százalékát a diszkont-légitársaságok bonyolították le. (MI)
