Új segélyezők kerestetnek
Az arab, illetve iszlám államok fogják pótolni a Nyugat által zárolt anyagi segítséget – jelentette ki a BBC-nek Iszmáil Haníje, akit a múlt havi palesztin választásokon győztes Hamász miniszterelnökké választott, és hivatalos kinevezése a napokban esedékes. Az Arab Liga főtitkára, Amr Musza is úgy nyilatkozott, hogy az arab kormányok hidalhatnák át a palesztin kormányzat pénzügyi nehézségeit. Velük szemben Mahmúd Abbász palesztin elnök értékelése szerint a nyugati támogatás kiesése nyomán kialakult helyzetben a Palesztin Hatóság – a területek legnagyobb munkáltatója – „valóságos pénzügyi válsággal” szembesül.
A hatóság normális körülmények között évente egymilliárd dollárnyi bevételre tesz szert (emellett a Fatah-időkben évente 600-800 milliónyi hitelt vett föl „baráti” bankoktól a hiány pótlására). Izrael az oslói egyezményben vállalt kötelezettség alapján havi 50 millió dollárt utal át a palesztin vám- és áfabevételek után. Az USA-ból és az Európai Unióból érkező segély évente mintegy egymilliárd dollár, ebből Brüsszel és a tagállamok körülbelül 600 milliót folyósítanak. Arab donorországok (Szaúd-Arábia, Kuvait) eddig is juttattak pontosan nem ismert nagyságú, de állítólag rendszeres összegeket.
A külföldi pénzek egy része a hatóságnál landol, és a bérköltségek, az egészségügy és az oktatás céljait szolgálná, ha nem folyna el a korrupciós csatornákon; nagyobb részük viszont címzett vagy pántlikázott pénz, amit meghatározott célokra, infrastrukturális projektekre kell fordítani az ENSZ és társadalmi szervezetek ellenőrzése alatt. Amerikai titkosszolgálati források szerint a Hamász évente további mintegy 50 millió dollárt kap külföldön élő palesztinoktól, s ebből működteti saját iskola- és kórházhálózatát, amelynek a választási eredményekben is megmutatkozó népszerűségét köszönheti. (VG)
