Változó számviteli standardok
Az IAS/IFRS alapú beszámolókészítésre vonatkozó uniós rendelet előírásait a magyar tőzsdei társaságként működő bankoknak egyelőre csak a nyilvános konszolidált jelentésekben kötelező alkalmazni, az egyedi és konszolidált felügyeleti jelentéseket a magyar számviteli szabványok alapján kell összeállítani. Előbb-utóbb elkerülhetetlen a felügyeleti célú jelentések IAS/IFRS harmonizációja is, ahogy az 2005-ben a tagállamok többségében már megtörtént.
Az IAS/IFRS számos lényeges változást okoz szinte valamennyi hatályos nemzeti standardhoz képest, különösen a kontinentális Európában. A jegybank szakértői egy rövid írás keretében néhány, a bankok számára nagy horderejű változást és azok lehetséges hatásait mutatja be. (Gelegonya Judit–Póra András: Pénzügyi instrumentumok a nemzetközi számviteli standardok tükrében)
Portfóliók. A jelenlegi kimutatások döntően instrumentum, illetőleg partner szerinti tagolása helyébe értékelés szerinti portfóliók kerülnek. Ez a fajta portfóliószemlélet egyfelől transzparenssé tesz korábban rejtett öszszefüggéseket, elsősorban a derivatív ügyletek vonatkozásában, ugyanakkor háttérbe szorulnak, sőt esetenként rejtve maradnak a hagyományos kockázatelemzési keretek egyes alapinformációi. (Lásd keretes írásunkat a pénzügyi instrumentumok besorolásáról.)
Értékelés. A pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket bekerüléskor minden esetben az átadott vagy átvett ellenértéknek – a beszerzési költségeket is tartalmazó – valós értékén kell felvenni a könyvekbe, ez a kezdeti bekerülési érték. A követő értékelés során azonban már vegyes értékelési rendszert kell alkalmazni.
Effektív kamatláb módszerével amortizált költségen kell értékelni a hitelek és követelések, valamint a lejáratig tartott eszközök portfólióit. Az effektív kamatláb az instrumentumokra eredetileg valamennyi releváns tranzakciós költség és bevétel figyelembevételével számított belső megtérülési ráta, ezt kell alkalmazni az amortizált bekerülési érték számítására. Ez a számítási módszer jobban illeszkedik a kamatozó eszközök belső értékének időbeli alakulásához, mint a jelenleg alkalmazott lineáris módszer, anélkül viszont, hogy a piaci kamatláb változásából fakadó volatilitást érvényesítené az eszközök értékében. A jelenleg alkalmazottakkal szemben ez a módszer sokkal szofisztikáltabb nyilvántartási rendszereket feltételez.
Valós értéken kell értékelni az eredménnyel szemben valós értékelés alá vont eszközöket és kötelezettségeket, valamint az értékesíthető pénzügyi eszközöket. Utóbbi esetben az értékváltozás a tőkében, a valós értékelés értékelési tartalékában jelenik meg.
Fedezeti ügyletek elszámolását lehet alkalmazni egyedi ügyletekre a jelenlegi gyakorlatnál lényegesen szigorúbb feltételek mellett (mikrofedezeti ügylet). A fedezeti viszonynak nemcsak megfelelően dokumentáltnak, hanem mind előretekintően, mind visszamenőleg kellően hatékonynak is kell lenni, azaz mind a valós érték fedezeti ügyletek, mind a cash-flow fedezeti ügyletek fedezeti hatékonyságának a 80–125 százalékos tartományban kell maradnia.
Értékvesztés, tartalékolás. A bankok kockázatkezelési rendszerei, és a legfejlettebb bankok módszerein alapuló új tőkeszabályozás szempontjából kulcsfontosságú, hogy az eszközök – elsősorban a hitelek – minőségének romlásából fakadó értékvesztés elszámolását a számviteli szabályok milyen módon teszik lehetővé. Az új tőkekövetelmény-szabályozás filozófiája szerint a már felmerült és a jövőben várható veszteségekre a bankoknak tartalékokat kell képezni, a nem várt veszteségekre pedig tőkét kell elkülöníteni.
A számviteli rendszer a jelenlegi formájában csak a minőségromlás objektív bizonyítéka esetén tekinti az eszközöket „értékvesztettnek” (impaired), tehát semmilyen, a jövőben bekövetkező nemteljesítési esemény konzekvenciáit – legyen annak bekövetkezése bármennyire is valószínű – nem engedi be az egyedileg jelentős – tehát külön minősítendő – eszközök egyedi értékvesztésének számításába.
Az új besorolás
Pénzügyi eszközök- eredménnyel szemben valós értékelés alá vont eszközök
- lejáratig tartandó befektetések
- hitelek és követelések
- értékesíthető pénzügyi eszközök
Pénzügyi kötelezettségek
- eredménnyel szemben valós értékelés alá vont kötelezettségek
- effektív kamatláb módszerével amortizált költségen értékelt kötelezettségek
- eredménnyel szemben valós értékelés alá vont eszközök
- lejáratig tartandó befektetések
- hitelek és követelések
- értékesíthető pénzügyi eszközök
Pénzügyi kötelezettségek
- eredménnyel szemben valós értékelés alá vont kötelezettségek
- effektív kamatláb módszerével amortizált költségen értékelt kötelezettségek-->
