Versenykorlátozó magatartások a GVH előtt
A liberalizációt akadályozó magatartások, kartell- és kamarai ügyek szerepelnek egyebek közt a következő időszakban a GVH versenytanácsának napirendjén. Több eset kihat az uniós piacra, így azok elbírálásában a közösségi versenyjogot is alkalmazza a versenyhatóság.
Visszaélt-e erőfölényével a MÁV akkor, amikor akadályozta a vasúti infrastruktúrához való hozzáférés lehetőségét a vasúti áruforgalmazás piacán megjelenő új cégek előtt? Ez a kérdés vár válaszra a MÁV ellen tavaly nyáron indított versenyfelügyeleti eljárás utolsó szakaszában. Várhatóan csak a nyár elején születik határozat az ügyben, amely azzal keltette fel a versenyhatóság figyelmét, hogy a piacra belépni kívánó vállalkozások csak úgy kapcsolódhattak be a vasúti fuvarozásba, ha szerződést kötöttek a MÁV-val a pálya és a pályatartozékok használatára, illetve egyes szolgáltatások igénybevételére.
Az erőfölényes helyzetben lévő cégek esetleges piacnyitást akadályozó magatartásának vizsgálatára különösen nagy figyelmet fordít a GVH. Éppen napjainkban, a villamosenergia-piac ágazati vizsgálata nyomán is megállapította, hogy az állami tulajdonú közüzemi nagykereskedő, az MVM Rt. és az erőművek között létrejött hosszú távú áramvásárlási megállapodások gátolják a liberalizációt. Ám erre a problémára már korábban, 2001-ben is rámutatott a GVH két konkrét versenyfelügyeleti eljárás kapcsán. A Démász- és a Titász-ügyben egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy a monopolhelyzetű cégek különböző eszközök bevetésével igyekeztek lassítani az alternatív szolgáltatók piacra lépését a közvilágítás korszerűsítésében.
Hamarosan tárgyalja a versenytanács az Unilever országos forgalmazási rendszerét érintő ügyet, amelyben arra irányul a gyanú, hogy a gyártó és nagykereskedő közötti szerződésekben rögzített némely kikötések akadályozhatják a tagállamok közötti árumozgást és ezáltal a versenyt.
A kora tavasszal várható versenyhatósági döntés az egyetemi tendereken részt vevő informatikai cégek – az IBM, az SAP Hungary és az ISH Kft. – kartellgyanús összejátszása kapcsán. Az eljárás több mint egy éve tart, meghosszabbítását – az alapos vizsgálat érdekében – az iparág sajátosságai követelték meg.
Az orvosi reklámra vonatkozó tavaly nyári döntés után ezúttal az ügyvédi hirdetésekről határoz majd a versenytanács. Abból az alapelvből indul ki, hogy a reklámtilalmi szabályok nem egyeztethetők össze a versenyjoggal, ha indokolatlanul korlátozzák a hirdetési tevékenységet. A reklám ugyanis fontos szerepet tölt be a potenciális ügyfelek informálásában.
