1069 milliárd! Megduplázódott a közbeszerzések értéke

Hat év alatt több mint duplájára, az 1999. évi 445 milliárd forintról 2005-re 1069 milliárdra nőtt a közbeszerzések értéke – mondta lapunknak Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója. A cég az 1999–2005 közötti helyzetről készült elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy egyre koncentráltabbá válik a közbeszerzési piac. A 2001–2004 közötti időszakban például egyre kevesebb szervezet írta ki a pályázatok egyre nagyobb hányadát. Míg 2001-ben az érték szerinti első tíz ajánlatkérő még csak az összérték körülbelül negyedére kért és kapott ajánlatot, addig 2004-ben már több mint 50 százalékára. Tunyogi László szerint ez a kormány autópálya-programjának a közbeszerzési forgalomra gyakorolt közvetlen hatása. Az ajánlattevői piac még koncentráltabbá vált, öt év alatt 15 százalékról 50-re nőtt a toplista első tíz helyezettje által nyert összeg.
A közbeszerzések piaca tehát klasszikus monopolisztikus versenypiac kevés eladóval és sok vevővel – mondja a szakember –, ahol a közbeszerzés mint külön áru jelenik meg. Az egyes részpiacok azonban eltérő szerkezetűek. Az építőipar legnagyobb nyertesei az értéktoplistán is az élmezőnyben szerepelnek, de az ugyancsak sok tendert nyerő kevés számú gyógyszergyártó éves közbeszerzési forgalma alig haladja meg az egy-hárommilliárdot.
Az 1999–2005 közötti 26 753 közbeszerzésnek a tevékenységi kör és a választott eljárás módjai közötti kapcsolat vizsgálata azt mutatja, hogy minden tevékenységi kör esetében van jellemző lebonyolítási forma. A két legnagyobb beszerzési tárgy – az építési beruházás, illetve a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások – esetében a hírbörze ellentétes tendenciát figyelt meg. Az előbbinél jellemzőbb, az utóbbiaknál pedig kevésbé jellemző a nyílt eljárás, mint a közbeszerzések egészében.
Az elemzés szerint továbbra is elsősorban nyílt pályázatok keretében bonyolódnak le a közbeszerzések. A tárgyalásos eljárások értékben számított meredekebb, illetve darabszámban mutatott enyhébb ütemű emelkedése egyértelműen a nagyobb egyszeri beszerzések eredménye. Ezek 2004-ig egyértelműen az autópálya-tendereknek, míg 2005-ben a MÁV motorvonattenderének tulajdoníthatók.
Érdekes módon ugyanakkor a közbeszerzések során elnyert ellenszolgáltatások összege a nemzetközi gyakorlatban szokásos, a GDP 5–20 százalék alsó határa körül alakult.