A korrupció árt az üzleti életnek
Szeptembertől újraalakulhat a Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet magyarországi tagozata. Marschall Miklós, a TI európai központjának igazgatója lapunknak elmondta: a Magyar Fejlesztési Hivatal támogatásával uniós tőkéből Magyarországon jelenleg folyó, az európai uniós alapok elosztásának transzparenciájával foglalkozó projekt őszre egy új magyar nemzeti tagozattá fejlődhet.
A korábbi szervezet 2005. március 31-én szűnt meg, Marschall szerint főként a támogatás és a relevancia hiánya miatt. Miután 1999-ben az akkor kirobbant korrupciós ügyek kapcsán a Fővárosi Önkormányzat megbízásából készült átvilágítási tanulmány nem járt sikerrel, a Transparency International Magyarországi Tagozata Egyesület többé nem tudott lábra állni, majd 2005-ben döntöttek feloszlatásáról.
Három kutatást végeznek most – mondta Alexa Noémi, a jelenlegi projekt vezetője. Egyrészt a strukturális alapok felhasználásával kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat vizsgálják át, ezek hiányában megalkotják a szükséges rendelkezéseket. Átvilágítják a civil szervezetek egyeztetési eljárási rendjére vonatkozó javaslatokat, internetes fórumot teremtenek többek között az uniós forrásokra pályázóknak, illetve kedvezményezetteknek.
A Transparency International régiós szinten a vezető antikorrupciós civil szervezetnek számít. Magyarországon ez a komponens azonban hiányzik, szükség lenne egy független civil szerveződésre, amely távolságot tart a politikai táboroktól, objektíven és tisztességesen végzi tevékenységét. Vannak ugyan parlamenti vizsgálóbizottságok, amelyek időről időre fényt derítenek a politikusok korrupciós ügyeire, a megfelelő kommunikáció és a következmények számbavétele ugyanakkor hiányzik.
A korrupció hosszabb távú megfékezésére vagy legalábbis keményebb korlátok közé szorítására egy kormánytól független korrupcióellenes hivatal lehetne a hatékony garancia – nyilatkozta a Világgazdaság kérdésére Dávid Ibolya, aki a parlament alelnökeként vett részt, és szólalt fel a Magyar Tudományos Akadémián a témában rendezett konferencián. A hivatal élén olyan vezető állna, akinek kinevezése több kormányzati ciklust ível át. Indoklása szerint nőtt Magyarországon a korrupciós fertőzöttség. Ezt pedig igencsak érzékeli és megsínyli az üzleti élet.
A TI éves rendszerességgel jelenteti meg globális korrupciós jelentését, valamint az egyes országokban mért CPI-t (Corruption Perception Index), amely szerint a magyar korrupció átlagos nagyságú. Marschall szerint a legnagyobb gondot a politikai pártok finanszírozásának átláthatatlansága, a kenőpénzek alapján működő közbeszerzési eljárások, az önkormányzatok túlbürokratizáltsága és túlsúlya jelenti. Emellett az adórendszer felépítése egyre több vállalkozót szorít a szürkegazdaságba. (FZs–KK)
