Ajánlások a jövő fiskális politikájához
Az államháztartási hiány tartósan magas szintje forrásokat von el a magánberuházások elől, növeli a külső adósságot, csökkenti a gazdaság hatékonyságát és a válságszerű korrekció veszélyét hordozza. A „fűnyíróelv” alkalmazásával csak átmeneti megtakarítás érhető el, mert a nyugdíj-, egészségügyi, oktatási és az államigazgatási rendszerből olyan hosszú távú determinációk következnek, amelyek reformja nélkül a hiány újratermelődik.
Az alacsony aktivitás és a szürkefoglalkoztatottság nagy aránya miatt az adóalap szűk, viszont az állami szolgáltatásokból az aktívaknál sokkal szélesebb kör részesül. Emiatt adóreform lenne célszerű, amely fehéríti a gazdaságot, hosszú távon növeli az ország versenyképességét és elősegíti a munkahelyteremtést. Ilyen lehet a munkaerőt terhelő adók csökkentése, ennek „gazdaságfehérítő” hatása azonban csak fokozatosan érvényesül, így ahhoz, hogy a hiány ne növekedjen, a kiadásokat is mérsékelni kell.
A szociális transzferek rendszerének szintén ösztönöznie kell a munkavállalást, ez Magyarországon nem valósul meg. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkanélküliek át- és továbbképzésére. Magasak az oktatási rendszer kiadásai is, mert a diákok számának visszaesését nem követte a tanárok számának arányos mérséklődése. Az általános iskolai oktatásban az egy tanárra jutó diákok száma tíz, míg az EU25-ben ez az arány átlagosan 14.
Az egészségügyi rendszer forráshiányos, sokszor alacsony színvonalú az ellátás és pazarló a gazdálkodás. A százezer főre jutó kórházi ágyak száma 784, ez jóval magasabb, mint az EU régi tagállamainak átlaga (572). Egy főre vetítve sokkal többet költünk gyógyszerekre, mint a kelet-közép-európai régió többi országában vagy akár az OECD-országokban átlagosan. Szükséges a túlfogyasztás problémájának kezelése, például vizitdíjak és egyéni hozzájárulás (co-payment) formájában, illetve a magán-egészségbiztosítási rendszer erősítésével.
A nyugdíjrendszer a reform ellenére ma sem képes jelentős, a GDP két százalékára rúgó költségvetési többletforrások nélkül működni. A jövőben a várható élettartam növekedésével lépést kell majd tartania a nyugdíjkorhatárnak, illetve megfelelő ösztönzőket kell a nyugdíjformulába építeni annak érdekében, hogy a munkavállalók a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig a munkaerőpiacon maradjanak.
Az önkormányzati finanszírozás transzparenciája és tervezhetősége tekintetében Magyarország elmarad a többi új tagállamtól. A kiadások kontrollálhatósága érdekében a szabályalapú finanszírozás súlyának növelésére lenne szükség.
A költségvetési fegyelem krónikus hiányára kínálkozó egyik megoldás a fiskális szabályok felállítása. Ezek szűkítik a lehetőségeket a hiány növelésére vagy az adóztatás hosszú távú fenntarthatósággal össze nem egyeztethető változtatására. Más javaslatok független „fiskális politikai tanács” felállítását sürgetik. Ennek feladata az államadósság fenntarthatóságával és a konjunktúraciklussal összhangban lévő éves államháztartási hiány szintjének megállapítása lenne. (MI)
