Az államadósság rendületlenül emelkedik
Amennyiben az eddigi választási logikának megfelelően őszszel az új kormányzat elszámolja a költségvetésen kívüli vállalatainak (többek között BKV, MÁV) adósságait is, a GDP-arányos bruttó államadósság számításaink szerint megközelítheti a GDP 69 százalékát. Az eladósodási dinamika meglehetősen riasztó képet mutat. Ennek megállításához ugyanis a GDP 3,5 százalékával, vagyis mintegy 800 milliárd forinttal kellene csökkenteni a költségvetés kamatfizetések nélküli hiányát – derült ki a jegybank szakértői által készített tanulmányokból, amelyeket az MNB Klub rendezvényén ismertettek. Ez drasztikus kiigazítást jelent a most folytatott költségvetési politikához képest, amellyel 2010-ben biztosan nem lehet bevezetni az eurót. Az államadósságra vonatkozó azon maastrichti kritériumot – miszerint annak a GDP 60 százaléka alatt kell lennie vagy csökkenő tendenciát kell mutatnia – Magyarország nem teljesíti, a hiány tendenciózusan és gyorsan növekszik.
Az ország államadóssága négy év alatt a GDP 53 százalékáról 61,5-re nőtt, a teljes nemzetgazdaság nettó adóssága pedig közel megduplázódott.
A szakértők számításai szerint változatlan költségvetési hiány esetén 2010-ig az államadósság meredeken emelkedik, de még akkor is 70 százalék fölé nő az évtized végére, ha a lassú kiigazítás jegyében évi félszázalékos hiánycsökkentés valósul meg. Az államadósság számszerű kritériumának 2008-as teljesítésére a jelenlegi politika mellett minimális esély van, legfeljebb a csökkenő tendencia megvalósítására mutatkozik esély, de ehhez is az kell, hogy a legutóbbi – az unió által konkrétumok hiánya miatt visszautasított – konvergenciajelentésben foglalt feszített kiigazítási ütem a választások után megvalósul. Bármilyen lassabb vagy óvatosabb kiigazítás eredmény nélkül maradna.
Az ország növekvő külső eladósodásának hátterében épp a magas államháztartási hiány, illetve a háztartások alacsony pénzügyi megtakarítása áll. Miközben növekszik a nettó külső adósság, az exportbővülési kilátások nem javulnak, így az adósságteher emelkedésével párhuzamosan az adósság-viszszafizető képesség sem javul.
Amennyiben elmarad a markáns lépés, és nem lesz jelentős költségvetésihiány-csökkentés – a háztartások változatlan megtakarítási hajlandósága mellett – a külső adósság tovább növekszik, sőt 2010-re elérheti az 1995-ös, megközelítőleg 35 százalékos szintet. Cselekvés hiányában fennáll annak a veszélye, hogy a piac fogja kikényszeríteni a korrekciót, vagyis nő az esélye az elvárt kamatfelár emelkedésének és az árfolyamgyengülésnek. Ez utóbbi amúgy is tovább növeli a devizaadósság-terheket, miközben (a jegybank sterilizációs tevékenységével együtt) amúgy sem jelent olcsóbb finanszírozási forrást, mint a forintban való eladósodás. Bizonyára ezt figyelembe véve csökkent az idei devizakötvény-kibocsátás aránya 70-ről 50 százalékra az elmúlt évhez képest. (BP)
