Az ÁSZ az államadósságról
Az államadóssággal kapcsolatos számvevőszéki jelentés elkészült, a dokumentum a tervek szerint áprilisban vagy legkésőbb május elején kerülhet nyilvánosságra – tájékoztatta a Világgazdaságot Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
Jelenleg a Pénzügyminisztériummal többszakaszos egyeztetés folyik, és csak annak lezárulta után teszik közzé az anyagot. A jelentés nemcsak ezért számíthat kiemelt figyelemre, ugyanis a dokumentum tartalmazza majd a zárszámadással egyidejűleg benyújtandó ÁPV Rt.-jelentéshez hasonlóan a Budapest Airport Rt. tavaly év végi részleges magánosításával kapcsolatos számvevőszéki megállapításokat is.
Az utóbbi időben többször szóba került egy új államháztartási törvény megalkotásának szükségessége. Az ÁSZ egy új közpénzügyi szabályozás elvi koncepciójához adna alapanyagot, amely előreláthatólag májusra lesz belső szakmai vitára alkalmas állapotban – mondta Kovács Árpád. Ezt követően külső szakértők bevonásával dolgoznak tovább, a dokumentum nyár végén nyerheti el végső formáját. Szintén a költségvetési tervezés lesz a témája a május 19-én az ÁSZ-székházban az MNB-vel közösen megrendezendő szakmai konferenciának. Ezen részt vesznek többek között kutatóintézetek, külföldi szaktekintélyek, a PM vezetői, szakemberei, az Országgyűlés illetékes szakpolitikusai, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság képviseletében jelen levő szakemberek is.
Folytatódnak az idei ellenőrzések is, tegnap például a területfejlesztés fejezet 2002–2005 közötti működésére vonatkozó, döntően negatívumokat tartalmazó megállapításokat hozta nyilvánosságra a számvevőszék. Az ellenőrzés megállapította: a vizsgált időszakban erősödött a régiók szerepe, a fejezet létrehozása előrelépést jelentett a területfejlesztés egységes irányítása és az ágazati érdekek érvényesítése felé. Ugyanakkor a fejezet megalakítása előkészítetlen volt, a működés eddigi időszakában nem alakították ki a hatékony irányítás eszközrendszerét. Az új fejezet létrehozása növelte az ÁSZ által már többször is kifogásolt sokcsatornás finanszírozási rendszert. Célszerűtlen volt az Országgyűlés felé fennálló beszámolási kötelezettség kettőről négy évre emelése. A belső kontrollrendszert teljes körűen sem fejezeti, sem intézményi szinten nem alakították ki – olvasható.
