Biztatóan kezdte az évet az ipari szektor

Januárban az ipari termelés – a szezonálisan igazított adatok szerint – 1,3 százalékkal haladta meg a decemberi szintet, az éves volumennövekedés pedig 11 százalékos volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A két számjegyű lendületet bizonyára – ahogy az elmúlt tíz évben gyakorlatilag mindig – az exportértékesítések adták, jelezve, hogy a nyugat-európai konjunktúra halvány élénkülése is dinamizálni tudja a hazai szektort. Pedig az év végi adatok egy része elbizonytalanító volt: a KSH a rendelésállomány zsugorodásáról számolt be, s ez – a mutató előrejelző szerepét figyelembe véve – lassulást sugallt. Ugyanakkor abban lehetett bízni, hogy a szerződéskötések intenzív időszakának számító december–januári időszakban gyakran csúszkálnak oda-vissza a két év között a megrendelések, így az év elején bekövetkezhet a korrekció. Erről ugyan még nem tudhatunk biztosat (a részletes adatok egy hét múlva jelennek meg), de az előzetes termelési adatok azt jelzik, van kereslet a Magyarországon előállított ipari termékek iránt.

A szektor teljesítményét alapvetően befolyásolhatja néhány nagyobb multinacionális leányvállalat kapacitásbővítése. Ahogy tavaly a komáromi Nokia növelte jelentősen kibocsátását, az idén többek között az esztergomi Suzuki-gyár teljesítménye hagyhat meghatározó nyomot a szektor egészének eredményén, de más cégek is új gyártósorokat állítottak be, például a nyíregyházi Electrolux. Mivel Komárom-Esztergom így továbbra is növekedési góc maradhat, könnyen elképzelhető, hogy a megye ipari kibocsátása az idén megelőzi a népességszámát tekintve hatszor nagyobb Budapestét.

A 2006-os esztendő másik komoly kérdése, hogy megáll-e az ipar nettó munkaerő-elbocsátása. A szektorban tavaly a lendületes bővülés mellett is csökkent a foglalkoztatottság; a nemzetgazdasági szinten mért stagnálás, enyhe emelkedés a szolgáltató szektornak volt köszönhető. Főként a könnyűiparnál volt tapasztalható az egyre kisebb munkaerő-kereslet, ez megerősíti azt a feltételezést, hogy 2001–2003 között a gazdasági racionalitástól teljesen elszakadt bérdinamika elsősorban az amúgy is alacsony bérköltség mellett versenyképes ágazatokban érezteti kedvezőtlen hatását. A nagyobb volumennövekedésre képes vállalkozások körében is tapasztalható az a magatartás, hogy a meglévő gépkapacitásokat igyekeznek ugyanazzal a munkaerővel kihasználni – feltehetően szintén az elmúlt években jelentősen megdrágult munkaerő miatt. A beszerzési menedzserindex februári felmérése szerint javulni látszik a helyzet a könnyűiparban, de egyelőre korai lenne trendfordulóról beszélni. (MI)