Bővül a kkv-k mozgástere
Júliusban lép hatályba az új társasági törvény, amely szerint a cégeknek jövő szeptemberig gondoskodniuk kell arról, hogy az új szabályokhoz igazítsák társasági szerződéseiket. Ez gyakorta nem egyszerű feladat, és a mulasztó vállalkozást a cégbíróság megszűntté nyilváníthatja, ami igen komoly szankció. Ám a törvénynek megfelelő módosítás csakis akkor kötelesség, ha eltérés van a törvény és a társasági szerződés között – hívta fel a figyelmet Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. Ma például a jelenlegi törvény alapján számos bt. társasági szerződése tartalmazhatja azt, hogy a tagsági jogviszony nem szűnhet meg a tagsági jog átruházásával. A jövőben ilyen tiltás nem írható elő, mert az új törvény szerint a tag kiléphet jogviszonya átruházásával is. Az ilyen kitételt tartalmazó társasági szerződéseket tehát módosítani kell. Gadó Gábor megfontolandónak tartja a valóban súlyos szankció enyhítését, legalábbis egy olyan törvénymódosítást, hogy a mulasztásnak ne a megszűntté nyilvánítás legyen az egyedüli jogkövetkezménye. A cégtörvény más esetekre több szankciót ír elő, köztük például a bírságolást, amely ilyenkor is hatékonyan alkalmazható lenne.
Az államtitkár azért is találja eltúlzottnak a megszűntté nyilvánítást, mert az új társasági törvény nemhogy szigorítja, hanem többnyire oldja a mai kogens, tiltó vagy kötelező szabályokat, bővíti a kis- és középvállalkozások mozgásterét. Így a kft.-k, bt.-k, kkt.-k társasági szerződését többnyire azért indokolt módosítani, hogy éljenek valamely új lehetőséggel, és nem azért, mert a törvény kötelezi őket. Elenyésző azon rendelkezések száma, amelyek nem engednek eltérést, köztük is nem egy olyan akad, amelyet nem kell külön szerepeltetni a társasági szerződésben – mondta Gadó Gábor. Magából a törvényből érvényesül például a wrongful trading, vagyis az a vezetői felelősségi szabály, amelynek értelmében az érintett – a cég fenyegető fizetésképtelenségének felismerésétől kezdve – a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján köteles eljárni. Ezt tehát nem kell külön megfogalmazni a társasági szerződésben.
Az új törvény értelmében sok esetben a tagok maguk mérlegelhetik, hogy módosítják-e a cég társasági szerződését vagy sem. Eddig például nem lehetett eltérni a pénzapport kötelező arányára vonatkozó szabálytól, vagyis attól, hogy a törzstőke 30 százalékának, de legalább egymillió forintnak készpénzben kell meglennie. Ez most megszűnik, kizárólag vagyoni hozzájárulással is alapítható majd kft. A tagok pedig eldönthetik, fenntartanak-e valamilyen kötelező arányt a társasági szerződésben vagy eltekintenek attól. Hasonló lehetőséget kapnak például az üzletrész harmadik személyre való átruházásánál vagy az új jogintézmény, a felmentvény bevezetésére.
A vállalkozások dolgát megkönnyítendő, a minisztérium tervezi, hogy honlapján közzéteszi, melyek a kötelező előírások, és milyen esetekben bízza a törvény a tagokra egy-egy szabály, lehetőség társasági szerződésbe foglalását. (KK)
