Csúcs a protekcionizmusról

A megújított lisszaboni stratégia, illetve az energiapolitika mellett várhatóan egy aktuális téma, a „gazdasági patriotizmus” vagy protekcionizmus is kiemelt szerepet kap a ma kezdődő brüsszeli EU-csúcson. A 2000-es lisszaboni értekezlet óta hagyományosan a makrogazdaság kérdésével foglalkozó tavaszi csúcsértekezlet eredetileg főként a versenyképesség kérdésére, illetve a közös energiapolitika kialakítására összpontosított volna, azonban az utóbbi hetekben egyes tagállamokban felbukkanó protekcionizmus ügye is az előtérbe került.

Közvetlenül a csúcs megkezdése előtt ugyanis – a Financial Times információi szerint – néhány tagállam egy közös nyilatkozatot fogad el a protekcionista törekvések elítélésére. A nyilatkozat tervezetét Giulio Tremonti olasz gazdasági és pénzügyminiszter készítette el, és várhatóan aláírja azt Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Ír- és Svédország pénzügyminisztere is. Nem véletlenül állt Olaszország a kezdeményezés élére, ugyanis az utóbbi hetekben két olasz társaság (az Enel, illetve az UniCredito) külföldi vállalatátvételi tervét is keresztülhúzták az érintett országok (Francia- és Lengyelország) kormányai. Charlie McCreevy belső piacért felelős biztos alig két napja Párizsban attól óvta a helyi kormányt, hogy „értelmetlen politikai Maginot-vonalat” építsenek ki a francia piac védelmére. Párizson kívül Madrid is a szégyenpadra kerülhet, amiért a spanyol Endesa energiacég német E.On általi felvásárlását akadályozza.

A csúcson megvitatják a pár hete az Európai Bizottság által elfogadott energiapolitikai Zöld könyvet is. Az állam- és kormányfők az év eleji gázellátási zavarok tanulságát leszűrve megvitatják azt, miként lehetne az orosz gázszállítások biztonságát növelni. Lengyelország egy európai szövetséget szeretne létrehozni az orosz szállításoktól való függés ellensúlyozására, míg más országok inkább fokoznák a Moszkvával való együttműködést. Az Európai Bizottság pedig közös hang kialakítását szeretné elérni Moszkvával szemben, hogy az európai cégek – a gázellátás biztosítása céljából – beszállhassanak az orosz gázvezetékek tulajdonlásába. Az energiapolitika terén várhatóan szóba kerül az is, hogy milyen közös álláspontot alakítsanak ki az egyes tagállamok által pártolt, mások által megvetett, de az új helyzetben ismét a figyelem középpontjába került nukleáris energia használatával kapcsolatban.

A 2000-ben elfogadott és tavaly jelentősen átalakított lisszaboni célkitűzések (eredetileg ez azt célozta meg, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon) elérése érdekében az állam- és kormányfők a csúcsértekezleten fontossági listát fogadnak el a belső piac fejlesztése, erősítése szempontjából szükséges feladatok kijelölésére.

Több Európa, és nem a nemzeti protekcionizmus a megoldás az EU előtt álló kihívások megoldására – foglalta össze EU-csúcs előtti üzenetét José Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke szerint a csúcs lehetőséget adhat a tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy véget vessenek a gazdasági nacionalizmus okozta civódásoknak, és a közös kihívásokra mint Európa jövendő energiaellátásnak biztosítására koncentráljanak – írja az EUpolitix. Barroso négy kulcsterületen szeretne eredményeket látni a csúcstalálkozón. Ezek: kutatás-fejlesztés, foglalkoztatás- és energiapolitika, valamint az üzleti környezet javítása. (VG)

2. hatékony jogi szabályozás elérése a szellemi tulajdonjogok terén

3. az áfa- és vámrendszer egyszerűsítése, modernizálása

4. a pénzügyi szolgáltatások terén integrált piac kialakítása

5. a szolgáltatási irányelv minél hamarabbi elfogadása az európai szociális modell figyelembevétele mellett

6. a közösségi jogszabályok átvételének gyorsítása

7. a legális bevándorlás előmozdítása

8. megfelelőbb jogszabályi környezet a kkv-k számára

9. Európai Beruházási Bank forrásainak jobb felhasználása

10. Európa érdekeit figyelembe vevő eredmények elérése a WTO Doha-fordulóján

2. hatékony jogi szabályozás elérése a szellemi tulajdonjogok terén

3. az áfa- és vámrendszer egyszerűsítése, modernizálása

4. a pénzügyi szolgáltatások terén integrált piac kialakítása

5. a szolgáltatási irányelv minél hamarabbi elfogadása az európai szociális modell figyelembevétele mellett

6. a közösségi jogszabályok átvételének gyorsítása

7. a legális bevándorlás előmozdítása

8. megfelelőbb jogszabályi környezet a kkv-k számára

9. Európai Beruházási Bank forrásainak jobb felhasználása

10. Európa érdekeit figyelembe vevő eredmények elérése a WTO Doha-fordulóján-->