Egyre jobban koncentrálódik a közbeszerzési piac
Hat év alatt több mint duplájára, az 1999. évi 445 milliárd forintról 2005-re 1069 milliárdra nőtt a közbeszerzések értéke – mondta lapunknak Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója. A cég az 1999–2005 közötti helyzetről készült elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy egyre koncentráltabbá válik a közbeszerzési piac. A 2001–2004 közötti időszakban például egyre kevesebb szervezet írta ki a pályázatok egyre nagyobb hányadát. Míg 2001-ben az érték szerinti első tíz ajánlatkérő még csak az összérték körülbelül negyedére kért és kapott ajánlatot, addig 2004-ben már több mint 50 százalékára. Tunyogi László szerint ez a kormány autópálya-programjának a közbeszerzési forgalomra gyakorolt közvetlen hatása. Az ajánlattevői piac még koncentráltabbá vált, öt év alatt 15 százalékról 50-re nőtt a toplista első tíz helyezettje által nyert összeg.
A közbeszerzések piaca tehát klasszikus monopolisztikus versenypiac kevés eladóval és sok vevővel – mondja a szakember –, ahol a közbeszerzés mint külön áru jelenik meg. Az egyes részpiacok azonban eltérő szerkezetűek. Az építőipar legnagyobb nyertesei az értéktoplistán is az élmezőnyben szerepelnek, de az ugyancsak sok tendert nyerő kevés számú gyógyszergyártó éves közbeszerzési forgalma alig haladja meg az egy-hárommilliárdot.
Az 1999–2005 közötti 26 753 közbeszerzésnek a tevékenységi kör és a választott eljárás módjai közötti kapcsolat vizsgálata azt mutatja, hogy minden tevékenységi kör esetében van jellemző lebonyolítási forma. A két legnagyobb beszerzési tárgy – az építési beruházás, illetve a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások – esetében a hírbörze ellentétes tendenciát figyelt meg. Az előbbinél jellemzőbb, az utóbbiaknál pedig kevésbé jellemző a nyílt eljárás, mint a közbeszerzések egészében.
Az elemzés szerint továbbra is elsősorban nyílt pályázatok keretében bonyolódnak le a közbeszerzések. A tárgyalásos eljárások értékben számított meredekebb, illetve darabszámban mutatott enyhébb ütemű emelkedése egyértelműen a nagyobb egyszeri beszerzések eredménye. Ezek 2004-ig egyértelműen az autópálya-tendereknek, míg 2005-ben a MÁV motorvonattenderének tulajdoníthatók.
Érdekes módon ugyanakkor a közbeszerzések során elnyert ellenszolgáltatások összege a nemzetközi gyakorlatban szokásos, a GDP 5–20 százalék alsó határa körül alakult.
Szemléletváltásra van szükség a közbeszerzések ügyében – fogalmazott a Világgazdaságnak Répássy Róbert (Fidesz). Az ellenzéki politikus szerint elsősorban a hazai vállalkozásokat kell támogatni, ehhez nem kell törvénymódosítás. De ahhoz sem, hogy az uniós szabályokat rugalmasabban vegyük át, ennek hiányában ugyanis ma Magyarországon túlságosan drága és bonyolult a pályázatokon való részvétel. Problémát okoz az is, hogy a közbeszerzési eljárás nem zárja ki, hogy tisztességtelen vagy elfogulatlan döntések szülessenek. Változást hozhatna, ha az eljárásban a jogorvoslatot anonim módon is lehetne kezdeményezni. Egyetértés van a két párt között a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése ügyében – mondta Kovács Tibor (MSZP) lapunknak. Úgy fogalmazott: annak ellenére, hogy a jogszabályt többször is módosították, még mindig túl bonyolult az eljárás, s ez főleg az önkormányzatoknak jelent nagy terhet. Jelenleg is van lehetőség a pályázatoknál a hazai vállalkozások előnyhöz juttatására, de valóban törekedni kell arra, hogy ez a gyakorlatban is megvalósuljon – tette még hozzá. A jogorvoslat anonim kezdeményezését viszont nem támogatja az MSZP – szögezte le.
Vadász György, A BKIK alelnöke: „A hazai közbeszerzési rendszert egyelőre az útkeresés, az átmenetiség jellemzi. Átvettük az EU-s szabályokat, de arra senki nem gondolt, hogy nincs olyan piacgazdasági hátterünk, mint az EU nyugati országainak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályáztatás nehézkes és bonyolult, és ez elrettenti a magyar kis- és közepes vállalatokat a közbeszerzési eljárásokon való részvételtől. Úgy vélem: a különböző kamaráknak és érdek-képviseleti szervezeteknek részt kellene venniük a közbeszerzés egyes folyamataiban. Például a pályázati előírások ellenőrzésében, a kiírások szakmai előkészítésében, valamint a piaci szereplők (elsősorban a kkv-k) felkészítésében. A nagy értékű pályázatokat kisebb részterületekre kellene bontani, hogy a kisvállala-tok is eséllyel indulhassanak. Irritáló, hogy a közbeszerzési eljárásokon a nyertes cégek között a magyar vállalatok aránya nem éri el a 30 százalékot. Ezen mindenképpen változtatni kell. Még időben vagyunk, de a törvény módosításával nem szabad éveket várni.”
Szili Márta, A Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója: „Számos ponton változtatni kellene a közbeszerzési rendszeren. Ezt bizonyítja az a most készült felmérés, amelyet a kkv-k körében végzett a Joint Venture Szövetség. Több észrevételt is kaptunk a cégektől. A kis- és közepes vállalkozások azért nem tudnak „labdába rúgni”, mert a pályázati kiírásokban általában olyan szigorú technikai paramétereket határoznak meg, amelyeket a kisebb cégek nem tudnak teljesíteni. Nem beszélve arról, hogy sokszor már a kiírás megszerzése is nehézségekbe ütközik, sok pénzbe kerül. Továbbá szakmai tanácsadók bevonása nélkül nehéz részt venni a pályázatokon. A közbeszerzési eljárások értékelése nem logikus. Most gyűjtjük össze a cégek által felvetett anomáliákat, szeretnénk közösen kidolgozni egy megoldási javaslatot. Ami a külföldi cégek magas arányát illeti, ha a cél a legjobb minőség elérése a legjobb áron, természetesen nem lehet kizárni őket a versenyből, de biztosan lehetne úgy változtatni a szabályozáson, hogy a kkv-k nagyobb szerepet kapjanak.”
Kassai Róbert, Az Iposz alelnöke: „A magyar tulajdonú cégeket mindenképpen előnyben kellene részesíteni a közbeszerzési eljárásokon. A tapasztalatok szerint ugyanis igen nagy százalékban nyernek olyan külföldi cégek, amelyeknek még egy üzeme sincs Magyarországon. Problémát jelent, hogy a kis- és középvállalkozások között is igen nagy különbségek találhatók. Az EU-s szabályozás szerint az a cég minősül kkv-nak, amelynek éves árbevétele 12,5 milliárd forint alatt van, ám a legtöbb, ebbe a kategóriába tartozó cég csupán évi 2-300 millió forintos árbevételt ért el. Ezért a kisebb volumenű közbeszerzéseket el kellene különíteni a többitől, azaz csak a családi, illetve mikrovállalkozások számára kiírni. Olyan szabály kellene, ami a pályázók számára előírná az alvállalkozók pontos megnevezését, hiszen a körbetartozásokat csak úgy lehetne csökkenteni, ha ellenőriznék, hogy a beruházásba bevont alvállalkozók megkapták-e a pénzüket. A fővállalkozó pedig csak akkor kaphatná meg az őt illető összeget, ha az alvállalkozóit már kifizette.” -->
