Ekhósítás – kérdőjelekkel
A lapkiadók az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás jelenlegi feltételeihez alkalmazkodva már hozzáfogtak a munkát végzők ekhóra való áttereléséhez, ám a törvény módosulása esetén újragondolhatják a viszonyokat. A kérdésnek az ad aktualitást, hogy a Fidesz szakpolitikusa a minap jelezte, kormányra kerülésük esetén mindenféleképpen felülvizsgálják az ekhót, a szocialisták pedig bizonyos kifutási idő után a tapasztalatok birtokában finomítanának.
Megmaradna az ekho, de ketté kell választani az adózást és a járulékfizetést, át kell gondolni, lehet-e a járulékfizetést önkéntessé tenni, s újra kell gondolni a közteher mértékét is, valamint azt, hogy más szakmák bevonhatóak-e az ekho alá – összegezte lapunknak Tállai András, a Fidesz adóügyekben illetékes politikusa pártja elképzeléseit. Hozzátette: az érintettek nem maradhatnak evások, hiszen a színlelt szerződések felváltásáról van szó. Az adómoratórium 2006. június 30-i határidején a Fidesz sem módosítana, vagyis júliustól a színlelt szerződések esetén az adóhatóság a „megspórolt” adók és járulékok bírsággal növelt utólagos befizetésére kötelezheti mindkét felet, ráadásul a büntetőjogi fenyegetettség is fennáll. Azt szocialista politikusok is elismerik, hogy a megoldás nem tökéletes, de mint Kovács Tibor (MSZP) mondta: kifutási időt kell adni a jogszabálynak, majd át lehet gondolni, miként lehet azon finomítani.
Úgy tűnik, a lapkiadók „biztosra mennek” és nem várják meg a moratórium lejártát, már jóval előtte lépnek. Papp Béla, a Ringier vezérigazgatója lapunk kérdésére leszögezte: attól függetlenül, hogy a Fidesz felvetése az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás módosításáról végül is hogyan valósul meg, ők bevezetik az ekhót. Sőt, a Ringier-nél már kezdetét is vette a munkavállalók „ekhósítása”. A lapkiadó minél gyorsabban, még az első negyedévben szeretné az átállást véghezvinni, hiszen a színlelt vállalkozások ellenőrzésével, büntetésével kapcsolatos adómoratórium július elsejével lejár. Az ekhóra ráfér majd a felülvizsgálat bizonyos idő elteltével – jelentette ki Nemes Péter, az Axel Springer humánpolitikai igazgatója. A törvényen lehet javítani, a jogviszonyokat újra végig lehet gondolni. Jelenleg az Axel Springernél is folyamatban van az ekhóra való áttérés: várhatóan legtöbben az április elsejei bérfordulóval váltanak az új adózási formára.
Lapunk számításai szerint amennyiben az érintettek a fenyegetettség hatására áttérnek az ekhóra, „hazavitt” jövedelmük harmadáról-negyedéről lesznek kénytelenek lemondani – feltéve, ha a kifizető összes kiadása változatlan marad. Ha munkaviszonyra váltana egy evás, akkor jövedelmének felével számolhat.
Nem csak a két említett szakmában dolgoznak színlelt szerződéssel a magánszemélyek: ha a büntetéstől való félelem hatására mások áttérnek a munkabérre, rosszabbul járnak az ekhóval érintettekkel összevetve. Lényegében ezt a momentumot emeli ki Trinn Gábor ügyvéd is. A törvény azokat akarja legalizálni, akiket eddig színlelt szerződéssel foglalkoztattak. Ugyanakkor ezeknek csupán szűk körére (a művészeti ágakban és a médiában dolgozókra) terjed ki, és teremt számukra kedvező adózási feltételeket, így indokolatlanul diszkriminál – mondta Trinn. Azok az ugyancsak színlelt szerződéssel foglalkoztatottak, akikre nem terjed ki a törvény hatálya, alappal vetik fel, ők miért maradtak ki a szabályozásból. A törvény jogi pontatlanságain, félreérthető megfogalmazásain túl az ügyvéd alapvetően elhibázottnak, alkotmányos szempontból is aggályosnak tartja annak célját.
Akár munkaviszony, akár vállalkozási szerződés alapján végzi el a munkát az illető, akkor ekhózhat, ha legalább a minimálbér mértékéig (jelenleg havonta 62 500 forint) az arra a jogviszonyra érvényes szabályok szerint fizetik meg utána, illetve fizeti meg saját maga után a közterheket. A jövedelem fennmaradó része után pedig a munkaadó, illetve megbízó 20, míg az illető 15 százalékos terhet fizet az államkasszába. Ez az összességében 35 százalékos ekhó magában foglal minden fizetendő adót és járulékot.
