Elterjedőben a protekcionizmus

Úgy terjed a világon a protekcionizmus, mint a madárinfluenza, és legalább olyan veszélyes is lehet – hangzott el az Ázsia és Európa gazdasági együttműködéséről rendezett konferencián a franciaországi Deauvilleban.
A résztvevők egyöntetűen felhívták a figyelmet arra, hogy a protekcionizmus (még ha sokszor patriotizmusnak álcázva jelenik is meg, mint például a Suez és a Gaz de France egyesülésénél) mindenképpen hatékonyságveszteséghez vezet, és ezáltal közép- és hosszú távon mindenkit szegényebbé tesz. Ha egy ország megpróbálja megvédeni saját vállalatait a külföldi felvásárlás ellen, annak árát mindenki megfizeti a versenyképtelen struktúrák konzerválásában – hangzott el viszszatérően Deauville-ban.
„Nem lehet a globalizált gazdaságban lokális módon meghozni a nagy döntéseket. Nem lehet különbségeket tenni a befektetések között származási helyük szerint” – szögezte le Gary Coull, a Calyon bankcsoporthoz tartozó CLSA Ltd. brókercég vezérigazgatója, egyértelműen utalva az Arcelor acélipari óriás indiai felvásárlását célzó tervek ellenséges európai fogadtatásának tarthatatlanságára. Christian Sautter volt francia pénzügyminiszter ezzel összefüggésben arról beszélt, hogy a már végbement pénzügyi globalizáció elkerülhetetlenül maga után vonja az ipari termelés globalizációját is. Kissé pikánsan hatott, amikor éppen az említett Suez egyik vezetője is azt fejtegette a konferencián, hogy egyre több olyan ügylet lesz, amikor ázsiai cégek vásárolnak fel európaiakat.
Az Ázsia és Európa között meglévő különbségeket sokszor eltúlozzák, pedig a tőke viselkedési szabályai univerzálisak – húzta alá Akaszaka Kijotaka, a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárhelyettese.
A nagy ázsiai cégek ma még sokszor valóban eltérően épülnek fel, és máshogy működnek, mint az európaiak, de a különbség fokozatosan csökken, mert Ázsiában is felismerték: csak akkor őrizhetik meg versenyképességüket, ha alkalmazkodnak a Nyugat által kidolgozott olyan „sorvezetőkhöz”, mint például az OECD vállalatirányítási irányelvei.

Magyarországnak érdemes tanulmányoznia azokat a tapasztalatokat, amelyek a pénzügyi válságok megelőzésében halmozódtak fel az OECD párizsi agytrösztjénél – nyilatkozta lapunknak a deauville-i konferencia szünetében Akaszaka Kijotaka, az OECD főtitkárhelyettese. Ő mindazonáltal nem tart attól, hogy a kilencvenes évek végének ázsiai pénzügyi válságához hasonló krízis törhetne ki Magyarországon a magas államháztartási és folyó mérleghiány miatt.