Gyurcsány–Parragh pengeváltás
Éles szócsatát vívott egymással Gyurcsány Ferenc kormányfő és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet tegnapi gazdasági évnyitó rendezvényén. Parragh az államháztartás halaszthatatlan reformjára helyezve a hangsúlyt leszögezte: ha a kormányzat nem nyúl ez év nyarán az államigazgatáshoz, a háttérintézményekhez, az önkormányzatokhoz, akkor az euró 2010-re tervezett bevezetése álom marad. Még ha lép is, „határeset” az évtized végén belépni az eurózónába.
A gazdaság versenyképességének rendbetételéhez meg kell egyezni a politikai színtéren, eljött a második kiegyezés ideje. Gyurcsány úgy fogalmazott: nem egyensúlyozni kell, nem középen kell lenni (mármint a kamaráknak, mint szavaiból kiderült). Nem ez a kiegyezéspárti viselkedés. Nem lehet „is”-t mondani arra a politikára, amely bezárkózó gazdaságpolitikát hirdet, előítéletes a Nyugattal szemben, a kiadási oldalon pedig ezermilliárdokat ígér, és szintén „is”-t mondani arra a politikára, amely befektetésbarát és azt hangoztatja, hogy egyrészt a munka és a tőke kéz a kézben jár, másrészt szükség van parlamentarizmusra – hangsúlyozta. Parragh jelezte: az MKIK nem kíván szerepet vállalni a választási harcban, és kiemelte, nem lesz sem MSZP-s, sem fideszes kamara, magyar gazdaság csak egy van.
Parragh külön bírálta a kereskedelemfejlesztést, kiemelve, az állam „gyáva”, az ITDH gyatra hatékonyságú. A kormányfő erélyesen visszautasította a vádakat, mondván: az MKIK ne vádolja gyávasággal a kabinetet azért, mert nem ért vele egyet.
A mikro-, kkv-szektor nehézségekkel küszködik, miközben az uniós pénzek 10-15 százaléka jut közvetlenül a gazdaságnak, mondta Parragh. Az arányt – az operatív programokon keresztül a vállalkozásokhoz jutó források részesedését – meg kellene duplázni, s szükség van arra, hogy a vállalkozástámogatások értékének legalább felét tegyék ki a közvetlen tőkejuttatások. Ám Gyurcsány rámutatott: a támogatási források 5-6-szorosára nőttek, a kkv-k árbevétele 2004-ben 40 százalékkal nőtt.
Osztályoz a VOSZ. Március végére állítja össze a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) azt a dokumentumot, amelyben értékeli a parlamenti pártok választási kampányban tett ígéreteit. Tegnap Dávid Ibolyát, az MDF, majd Hiller Istvánt, az MSZP elnökét, illetve Veres János pénzügyminiszter beszámolóját hallgatta meg a VOSZ elnöki értekezlete, ma pedig az SZDSZ és a Fidesz programját ismerik meg bővebben az érintettek. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke a tegnapi rendezvényen azt mondta: a vállalkozóknak nem érzelmei, hanem érdekei alapján kell dönteniük a választásokon. Ha nem látják az ígéretek fedezetét vagy a reformok megteremtésének garanciáit, dönteniük kell – tette hozzá. Demján azt mondta még, hogy a vállalkozók feladata támogatni azt a kormányt, amelyik végigviszi a reformokat, mert ma „az lesz a hazafias tett, ha egy párt nem tartja be ígéreteit”. Ki kell kényszeríteni a változást, de a „kerekasztalt vagy akár más néven társadalmi szerződést is” – fogalmazott még az ügyvezető elnök. A VOSZ által kidolgozott elvárásokat, szempontokat összevetik a pártok ígéreteivel, a fedezetet kikalkulálják a szakértők, s ezt követően folyamatosan szembesítik majd a pártokat az általuk megfogalmazottakkal. Dávid Ibolya az MDF öt pontját ismertette: euró 2010-ben, versenyképesség, erős kis- és középvállalkozások, évi 4-6 milliárd euró külföldi tőke bevonása, a gazdaság kifehérítése. Veres János pénzügyminiszter többek között azt mondta, hogy a GDP-növekedéssel és a kiadások csökkentésével a hiány mértéke 2008-ra 700 milliárd forintra csökkenthető.
