Kivárnak a cégek a mérlegek benyújtásával

A cégbíróságok már hozzászoktak, hogy a cégek nem kapkodják el az éves mérlegek beadását. Csak április második felében kezd el nőni a forgalom, a határidő lejárta előtt – május utolsó napjaiban – pedig úgymond zsákszámra kapják az iratokat. Könnyűné Mondok Edit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője elmondta: a mintegy 180 ezer budapesti vállalkozás 70-75 százaléka tesz eleget határidőben – esetleg néhány nap késéssel – törvényi kötelezettségének. A beszámolóra nem kötelezett evás vállalkozásokat nem számítva általában 30-40 ezer cég marad adós a mérlegbenyújtással. A mulasztásra a cégbíróság rendszerint a napi teendők ellátása során figyel fel, kifejezetten ilyen irányú ellenőrzésre nem futja kapacitásából. A késlekedőt először figyelmeztetik a hiány pótlására, és ha az nem tesz eleget a felszólításnak, úgy bírsággal igyekeznek rábírni a törvényes magatartásra. A bírság pedig ma már tízmillió forintig terjedhet. Mód van arra is, hogy a társaság vezető tisztségviselőjével szemben szabják ki a pénzbírságot, ha a törvényességi felügyeleti eljárásra annak magatartása adott okot. Ennél is súlyosabb büntetés a cég működésének felfüggesztése, adott esetben megszűntté nyilvánítása.

A bírónő szerint a cégmérleges mulasztásoknál rendszerint már az első felszólítás, még inkább a második, különösen a bírságolás eredményre vezet, a vállalkozás megküldi mérlegét. A bíróságnak sem célja a legsúlyosabb szankciók alkalmazása, inkább az, hogy a cég helyreállítsa törvényes működését. A többi „néma” vállalkozással általában nagyobb a baj az egyszerű késlekedésnél vagy feledékenységnél: kiderül, hogy nem lelhetők fel a tisztségviselői, nem működik, valójában nincs is, fantomizálódott.

Ilyenkor – a törvényességi felügyeleti eljárás keretében – a megszűntté nyilvánítás az egyetlen út. Ennek a cég „háttérben maradó” vezetői még örvendeznek is, hiszen költségek, külön procedúra nélkül megszabadulhatnak a vállalkozástól. Legalábbis ez Szira Éva, a Pest Megyei Cégbíróság vezetőjének tapasztalata. Szerinte hiába a jogszabályi szigor, az ilyen törvénytelen manipulációkat nehéz megelőzni. A nálunk nyilvántartott 45 ezernyi cég túlnyomó többsége benyújtja a mérlegeket, ám mivel ez a határidő utolsó napjaiban történik, a bíróságnak hetekbe telik a beadványok feldolgozása.

Csorbítják a cégnyilvántartás hitelességét a hiányos adatok, ezért a jövőben feltehetőleg hatékonyabbá válik a mulasztókkal szembeni fellépés is. A júliusban hatályba lépő új cégtörvény értelmében az IM cégnyilvántartási és céginformációs szolgálata – ahol ugyancsak letétbe kell helyezni a mérleg egy példányát – jelezni fogja a dokumentumok hiányát az illetékes cégbíróságnak, kezdeményezve a törvényességi felügyeleti eljárást a mulasztó cégekkel szemben.