Megduplázódhat a magyar export
Az orosz elnöki látogatás második s egyben zárónapján újabb együttműködési lehetőségek rajzolódtak ki (az első naphoz kapcsolódó üzleti tervekről szerdai számunkban olvashattak). Az egyik fóruma az egyeztetésnek tegnap az az üzleti reggeli volt, amelyről Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter – szóvivője útján – azt tudatta lapunkkal, hogy a kirajzolódó projektek alapján is úgy látja: a magyar cégek 100 milliárd forintra becsült oroszországi működőtőke-befektetései az elkövetkező két-három évben megduplázódhatnak. Ugyanez érvényes a kivitelre is, amelynek dinamikája az elmúlt három évben átlagosan évi 35 százalékos volt. Mindehhez szükség van az állami rásegítésre is, mondta Kóka, hozzátéve: ezért is ért egyet Csillag István Eximbank-elnök kezdeményezésével, hogy jelentősen emeljék meg az oroszországi exporthitelkeretet. Korábban lapunk kérdésére a gazdasági miniszter azt mondta: ennek költségvetési forrásai megvannak. Az üzleti reggelin is főként azok a témák kerültek szóba, amelyek az egyéb tárgyalásokon is, nevezetesen a logisztika, a távközlés, az energetika.
Ugyancsak tegnapi esemény, hogy a legnagyobb orosz építőipari és beruházó vállalat, a ZAO OSZK és a Mélyépszer Kft. 150 millió dollár értékű szerződést írt alá, amelynek értelmében fővállalkozóként vesz részt egy moszkvai szórakoztató központ megvalósításában és egyéb lakás- és épületépítésben; a munkákba magyar alvállalkozókat vonna be. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a megállapodás kapcsán elmondta: már eddig is mutatkoztak eredményei az utóbbi időben megélénkülő magyar–orosz építőipari kapcsolatoknak, ám a most aláírt szerződés nyomán óriási lehetőségek nyílnak a magyar vállalkozók előtt Oroszországban. A miniszter lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy február eleji látogatása során készítették elő ezt a megállapodást moszkvai kollégájával, Vlagyimir Jakovlev fejlesztési miniszterrel. A hazai cégek eddig 120 millió dollár értékű üzletet kötöttek az orosz építőipari piacon – mondta Kolber. A további lehetőségek szinte korlátlanok, hiszen óriási a piac – tette hozzá. Elindult például az „elérhető árú és komfortos” lakások megépítését célul kitűző orosz program, amelynek keretében 80 millió négyzetméternyi otthont kívánnak átadni. Az oroszországi építőipari projektekbe való bekapcsolódás nem feltétlenül jelenti a konkrét fizikai munkát – hangsúlyozta a miniszter –, elsősorban szakmai know-how-k átadásáról, fővállalkozói, termelésirányítási feladatok elvégzéséről van szó.
A vállalkozás kockázatát jelentősen csökkenti, hogy a piacon már jelen van pénzügyi konstrukcióival a Mehib és az Eximbank. Arról nem is szólva, hogy az oroszok jó partnerek, a fizetési hajlandósággal sincs gond – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: csak buzdítani tudja a magyar cégeket a lehetőségek kihasználására. A magyar vállalkozások oroszországi jelenlétét egyébként a februárban létrehozott orosz–magyar építésügyi munkacsoport is támogatja. (BJA–NVZs)
Energiaszektor. A paksi atomerőmű élettartamának tervezett hosszabbítása 175 milliárd forintba kerülne, a stratégiai gáztároló létesítése és gázzal való feltöltése pedig 150 milliárdba, vagyis az orosz cégek ennyi pénzt hoznának a magyar energiaszektorba. Még kérdéses az orosz elnök által említett dél-európai gázvezeték nyomvonala. Magyarországnak dél felé csak Szerbia irányába, a keleti határnál Románia felé van gázvezeték-összeköttetése. E belépési pontok valamelyikét lehetne igénybe venni, ha a gázt a ma Törökországig elérő Kék Folyam vezeték – Görögországon és a Balkánon át történő – meghosszabbításán hoznák. Ekkor az európai szakasz azonos lenne a Nabucco vezetékével. Ám nagy kerülő lenne, ha a cső a Balkán déli részét átszelve Olaszországba vezetne, s Ausztrián keresztül juthatunk a gázhoz.
