Mikrohitel agrárvállalkozóknak
Össze kell hangolni a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő állami forrásokat és eszközöket – mondta Veres János pénzügyminiszter a mikrofinanszírozás hazai és nemzetközi tapasztalatairól, lehetőségeiről rendezett tegnapi szakmai konferencián. Ebben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Hitelgarancia és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium kiemelt szerepet kap. Magyarországon a külső forrást megszerezni szándékozó mikro- és kisvállalkozások aránya csupán 20-30 százalék, szemben az EU 80 százalékával, ezért tovább folytatják a tanácsadás erősítését, bővítését is.
Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese bejelentette, hogy az agrár-mikrovállalkozásokra is kiterjesztik a Mikrohitel pluszt. Mértéke (1–5 millió forint) és futamideje (legfeljebb hét év) eltér a jelenlegi konstrukciótól, de egyéb feltételei azonosak, így kamata a jegybanki alapkamat. Várhatóan áprilisban indulhat, ez már csak az EU áldására vár.
A Sikeres Magyarországért hitelprogramokról szólva elmondta, hogy az 545 milliárd forintos összkeretből eddig 3081 vállalkozás és önkormányzat 203,6 milliárdot vett fel. Azaz számukra még 341,4 milliárdnyi szabad keret van. Az összkeretből a vállalkozásfejlesztésre jutó 310 milliárdból 143 milliárdot vettek már igénybe, ennek államitámogatás-tartalma 17,8 milliárd forint.
A vállalkozói bank koncepciójának kialakításán gőzerővel dolgoznak. Cél, hogy az államilag támogatott programok (támogatás, hitel, tőke) integráltan eljussanak a vállalkozókhoz. Ezt az elképzelések szerint egy háromezer végpontos hálózattal valósítják meg, ahol a kis- és középvállalkozások százmillió forint állami fejlesztési lehetőségig (támogatás, hitel) mindent megkaphatnának a kereskedelmi bankokkal kialakítandó együttműködés révén a számlavezető bankjuknál. Igazolásokat pedig csak a nyertesektől kérnének.
Reményeik szerint a vállalkozói banki rendszer 2007. január 1-jétől már működik. A 2007– 2013 közötti időszak alatt ugyanis 120-150 ezer vállalkozás finanszírozásával számolnak. Az EU sajáterő-pótló fejlesztési hitele 700-750 milliárd, az EU-támogatások 2450-2700 milliárd forintot érhetnek el, kis- és középvállalkozások mikrofinanszírozására (hitel és tőke) 90-110 milliárd forint juthat, a banki és takarékszövetkezeti hitel 320-350 milliárd, a projekthitel és -támogatás pedig 250-250 milliárd lehet a következő hét év alatt. (MK)
