Mire lő az idén a Versenyhivatal?
A szabályozott és a piacnyitás kezdeti vagy fejlettebb szakaszában lévő ágazatok vizsgálata áll a Gazdasági Versenyhivatal idei stratégiájának középpontjában. Cél, hogy azokon a területeken, ahol a piacnyitás létrejött, kellő mozgásteret kaphassanak működésükhöz az új piaci szereplők, illetve a ne tudjanak visszaélni örökölt adottságaikkal az új szituációban a régiek – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Zoltán elnök.
A munka része a villamosenergia-szektor tavaly folytatott ágazati vizsgálata is. Dokumentumait – a szakmai véleményekre is tekintettel – a közeljövőben véglegesítik. A hivatal álláspontja, hogy a 2001-es villamosenergia-törvény zsákutcába terelte a versenyt. A teljes körű közüzemi ellátás filozófiáján felépülő, a hoszszú távú áramvásárlási megállapodások rendszerét rögzítő modell ugyanis nem enged kellő teret az új piaci szereplőknek. Az ágazati vizsgálat lezárását feltehetőleg konkrét – mégpedig uniós jogalapon indított – versenyfelügyeleti eljárások előkészítése is követi annak feltárására, hogy például a hosszú távú áramvásárlási szerződéses rendszer mennyiben gátja a versenynek. A versenyhivatali tapasztalatok pedig segítségül hívhatók a villamosenergia-ipar területén jövő év júliusától érvényesítendő – a GVH reményei szerint új – modell kialakításárára irányuló kormányzati munkában.
Nagy figyelmet fordítanak a vasútliberalizáció menetére és a postai tevékenység új szempontú működtetésére. Mindazonáltal se itt, se ott nem terveznek ágazati vizsgálatot. Mindkét területen folyik ugyanis versenyfelügyeleti eljárás, s ez várhatóan elegendő információt nyújt a piacnyitást közvetlenül követő időszak következményeinek versenyszempontú megítéléshez.
A közeljövőben hozzák nyilvánosságra az elmúlt 15 év munkájának eredményeit összegző, az antitrösztös ügyek vitelének alapelveit, a vonatkozó versenyhivatali munkavégzés kereteit rögzítő dokumentumot. Ez a gazdasági élet szereplőit is tájékoztatja arról, hogy a GVH miként kezeli a versenyfelügyeleti eljárásokat, hogyan értelmezi a versenypártolási tevékenységet, mit tekint a versenykultúra fejlesztésének – mondta Nagy Zoltán. Az „antitrösztpolicy” révén egyértelművé válhat a cégek számára, hogy mire irányítja figyelmét a hivatal. Célkitűzései középpontjában változatlanul a hosszú távú fogyasztói jólét elősegítése áll, és a versenyhatóság ehhez képest értelmezi eljárásaiban a vállalati magatartásokat. Az elnök emlékeztetett arra, hogy két éve él már az antitrösztügyekben alkalmazandó bírságközlemény, ennek alapján szigorodott a jogsértőkkel szembeni bírságkiszabási gyakorlat. Az eddigi tapasztalatok birtokában tovább csiszolják az elbírálási szempontokat.
A versenyfelügyeleti eljárások, ágazati vizsgálatok – miként a villamosenergia-szektorban folytatott elemzés is – közvetve vagy közvetlenül a versenypártolási munka részét képezi. Ennek során – a verseny jótékony hatású szempontjait érvényesítendő – az állami, kormányzati, önkormányzati intézmények intézkedéseire igyekszik hatni a hivatal. A közvetlenül kormányzati döntés-előkészítést szolgáló versenyhivatali javaslatok jelentős hányadát elfogadják. Más ajánlásaik egy része – jóllehet rendszerint parlamenti támogatást is élvez – utóbb elsikkad a mindennapi kormányzati munkában – mondta Nagy Zoltán. (KK)
